Magyar Országos Tudósító, 1937. március/2

1937-03-16 [160]

/FÉMÉ TH IMRE MÁRCIUSI BESZÉDE OROSHÁZÁN. Folytatás 1./ Statisztikai adatai után megállapította, hogy ott maradtak • azok, akik már fáradtaknak ás gyámoltalanoknak éreztek magukat az uj honfoglalás nagy ás me.iiisz útjára és eljöttek a kemények, bátrak, azok, akik ott annak a zombai népközösségnek aizonyára lelki vezetői voltak. Ott maradtak azok, akikben talán ugyancsak pislákolt a vágy a szabadság felé, de akikben ez csupán vágyakozás, sóvárgás, cselekedetté soha nem váló kivánkosás volt,de eljöttek azok, akiknek nemcsak gyenge vágyuk, de valódi belső igényük volt a lelkiismereti szabadságra. - j'h végigkísértem emlékezetemben - mondotta Németh Imre - a bátor vándoroknak útját, amint jöttek, jöttek el hazulról, lelkük égő, erős hitevei át a Duna kiöntésein es széles vizén, a Duna-Tiszaköz bőrök, pusztitotta mocsaras és homokos kietlenságén és újra át a Tisza nehéz vizán, jöttek tépetten, csapzottan, szivükben tán ezerszer nyilallott a nosztalgia, a szülőföld visszahívó, vágya, de mégis jöttek, torpanás nélkül, mert volt egy rettenetes erejük, a 'Jézusokhoz való hűség, az ingüt.hatatlan ragaszkodás belső meggyőződésükhöz, a lelki függetlenségnek akkora mértéke, ami a legnagyobb' és leghatalmasabb emberi tulajdonság és ami - Íme - a testi élet dus virágzásának felteteleit is biztosította századokra. És itt elértem ahhoz á nagy tanulsághoz - mondotta Németh Imre amit bennem az orosházi példa megerősít. Ez a tanulság az, hogy a szabadság, az igazi szabadság nem külső adomány. Nem adhatja sem király, sem másféle hatalmasság, nem mondhatja ki semmiféle forradalom sem" a népeknek, hogy na most szabadok vagytok. Sem egyén, sem nepközössóg soha nem lehet igazán szabad, sem nemzeti leg, sem szociálisan, sem gazdas ági Lg, ha ezt a szabadságot nem maga szerezte, tnegpedig nem valami külső, fizikai bracnhium által, hanem a szabadságra való belső igény kialakításával. - Mit jelent ez a belső igény? Az egyén életében ez, a szabadságra való be Is ő igény ugy alakul ki j hogy a szabadságot előbb Önmagával szemben. harcolj a ki, felszabadítja önmagát saját gyengeségeinek kötelékéből. Az i^yen belsőleg felszabadult ember erős ember lesz,félelmektől és gátlásoktól mentes, kemény meggyőződésű és valódi igényli a külső sza-badságra es függetlenségre is. Aki ezt a belső felszabadulást el nem intézte, annak soha nem lesz igazi igénye a szabadságra, legfeljebb vágya, kívánkozása, - de igénye soha. Azért, ha valakit igazán szabaddá akarok tenni - aki erre önmagától nem képes, akkor előbb fel kell nevelnem benne a szabadságra való igényt, meg kell tanítanom arra, hogyan éljen okosan as boldogan szabadságával. A közösségek életében hasonló a folyamat. Minden közösségnek van lelke es ez a lelek azoknak az embereknek csoportja, . akik önmagukban már kialakították a szabadságra való igényt és ezek a közösségek igazi vezetői, a lelki függetlenek, a példamutatók, az erősek. Ezek harcolják ki a m^guk közössége számára is a külső szabadságot, szóval a társadalmak számára a nemzeti, vagy szociális, vagy gazdasági függetlenséget. Minél nagyobb számú egy ilyen közösségben az ilyen lelki függetlenek ás igazi szabadságra való igénnyel rendelkező emberek csoport j., annál nagyobb abban a közösségben - falában, városban^ országban a lélek, az idényeket külsőleg is érvényesíteni tudo épitőero. Az Orosházát alapitő

0 telepesek kis csoportja ugy látszik csupa ilyen emberből állott. Erős, belsőleg fegyelmezett, igényes emberek voltak. Magukkal hozták nemcsak a dunántúli táj temperamentumot színező, egyenletessé és nyugodtan erőssé nevelő hatását, hanem önmagukban a belső felszabadultságot, hitet, szilárdságot teremtő keménységet, g Németh Imre ezután arról beszélt, hogy a szabadság igényinek ...rvényesltesóhez más is kell, külső körülmények, külső kedvezes, egy bizonyos lehetőség. De ezek hiába vannak meg, ha nincs az a belső erő, ami kihasználja a külső erők kedvező konstellációját. Orosháza esetében a kát körülmeny szerencsesén találkozott. Majd beszélt a közösségi összetartozandóság érzéséről, mely megtörik, hu a közösen kiharcolt szabadság élménye a közösség egy részében gőggé merevedik, szóval bűnné, azaz belső megkötöttséggé, mert akkor az egész közösség elveszti szabadságát, j És ez nagy intés a mai Orosházának « mondotta. Ha a mai Orosháza megőrzi Psbelepülő Őseinek hagycmányát és arra törekszik, hogy egész közössége 1 /Folytatása következik,/