Magyar Országos Tudósító, 1937. március/1

1937-03-06 [159]

RAVASZ LÁSZLÓ PÜSPÖK UJABB MEGJEGYZÉSEI a. KERESZTYÉN UNIÓ GONDOLATÁHOZ. R avas z László dr.püspök, mint az Országos Refor­mátus Le ] kéözegyesüle t elnöke, ez egyesület hivatalos közlönyének szomba­ton megjelent számába vezércikket irt, s ebben ujabb szempontokkal egé­szíti ki a hétfői presbiteri vacsorán a keresztyén unióról mondott beszé­dének gondolatmenetét. A tennivalókat foglalja össze a követ ke zőkbe r.t - 1. Elmélkedjünk arról, hogy a felekezetek közötti harc többet árt az egész keresztyén vallásnak, mint amennyit használ az egyes felekezeteknek. Meggyőződésem szerint amikor két teológus be akarja bizonyítani egymásról, hogy a másik hitetlen, csaló, bálványimádó, kár ho­va tos eretnek: azt nem éri el, hogy a másik fél ezt elhigyje neki, de a harmadik fél mind a kettőről elhiszi azt, amit az egyikről a másik állit. Ez a "harmadik fél" ugy értékeli a katolicizmust, ahogy a tizenhetedik század protestáns politikusai látták és azt a véleményt táplálja a pro­testantizmusról, amit Pázmány Péter és társai tanítottak. Ha pedig mind Ü kettőt elhiszi, akkor az egész keresztyénségről kell azt állltanla^hogy szemenszedett ostobaság és égbekiáltó hazugság az egész. Szükség tehát, hogy minden polemikáb^n benne legyen az ellenfél nem-vitatott igazságának elismer se és megbecsülése és a tévedés kimutatása mellett próbálja meg­v .deni a benne rejlő mély es örök keresztyén, vagy vallásos igazságot, - 2. Elmélkedjünk arról, hogy nemzeti szempontból a különböző-fe lekezetüs égben egy nagy előny re j tőzködhetik: az, hogy ennek a világnak keresztyén művelődése színesebbé és gazdagabbá válik,s elsza­kíthatatlan szálakkal szövődik bele az egyetemes európai művelődés élő szervezetébe. Ezáltal Magyarország teljesebben belegyökerezik az európai kultúrába, mert annak mind protestáns, mind katolikus ágazatával összenő. Pannonhalmának nagy érdeke, hogy Debrecenben viruljon a világkálvinizmus magyar ága, s Deerecenre nagy ajándék és biztatás az, hogy a magyar kato­licizmus világközössége ezen a földön megmutassa a maga hatalmát. A katoli­kus és protestáns magyarság ie mes versenyéből a nemzeti művelődés birtok­állománya gyarapszik és ügye halad elő. - 3, Gondoljuk végig, mely pontokon azonos a protes­tantizmus -Írdeke a katolicizmus érdekével? Kétségtelen közös ügyünk,hogy ezen a földön a keresztyén erkölcs legyen úrrá; közös érdekünk, hogy mi­nél több magyar legyen Krisztusnak minél hívebb követője. Közös érdekünk, hogy a vasárnapot megszenteljék, a gyermekeket Istenfelelemben neveljék, a családi élet szent és termékeny legyen, irodalomból, művészetből tiszta ís nemes szellem sugározzák, a dolgozó ember élhetőbb helyzetbe jusson,a tőkés többet áldozzon közjóra, az emberi méltóság előtt meghódoljon a ha­talom; egyszóval hogy a Hegyi Beszéd szellemében értelmezett Tízparancso­lat ezen a magyar földön intézményekben, emberekben:a nemzet egt,sz életé­be n •. rv any re j us s on. - 4. Végül próbáljunk egy olyan szellemi légkört terem­teni, hogy jó magyar emberek, akiknek Isten részt adott nemzetünk vezetésé­ből, jóindulatú polgári érintkezést tarthassanak fenn egymás között még ek­kor is, ha az egyik szerzetes es a másik kálvinista pap. Nem elegyedést, 3 - lekkeveredes t akarunk ezzel, hanem keresztyén lovagiass ágot, a testvéri­ség diplomáciáját,—jóhiszemű, erős meggyőződésű, igaz emberek között,akik nem árulják el igazságaikat azzal, ha szeretetet tudnak tanúsítani egy­más iránt. - Ez az első lecke, - igy végzi fejtegetéseit Ravasz 0 László dr.püspök-elnök. Sok-e, kevés-e, majd elválik. Ha ezt már egyszer / megtanultuk, akkor elibénk áll a második lecke. Az már könnyebb lesz. | /MOT/P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom