Magyar Országos Tudósító, 1937. március/1
1937-03-01 [159]
EGYHÁZI HÍREK. /A protestáns egyházi zene ünnepe. Folytat á s.l./ Tasnádi^ Nagy András dr. kultusz államtitkár,mint a budapesti református egyházmegye gondnoka mondott megnyitót. Utalt az egyházi zene megoldatlan kérdéseire: mily mértékben lehet bekapcsolni a zenét a protestáns egyházi életbe, mi a helyzet ma, melyek a tennivalók. A túlzások között, amikor vagy zenei ünneppé válik az istentisztelet, vagy elfogultan száműzik a zenét a templomokból, - meg kell találni a kiegyenlítést, Luther és Kálvin egyaránt elismerte az egyházi zene nagy jelentőségét. Ma az evangélikus istentiszteleteken nagyobb mértékben érvényesül a zenei elem, mint a reformátusoknál, A legközelebbi feladatot abban látja, hogy a meglévőn javítsunk, az aneklő gyülekezetben a zsoltárok elnyújtott ritmusát frissebbé, lüktetőbbé kell tenni. Ravasz László dr .református püspök örömét fejezte ki azon, hogy a konferencia összeült. Még mindig a tegnapi zeneakadémiai élmény hatása alatt áll - úgymond. El nem mondhatom, igy folytatta Ravasz László, mi lyen roppant jelentŐségü,' hogy a négy budapesti protestáns középiskola közös szolgálatra megtalálta egymást, "egy kórusba" tartozik, meglátták, ha össze állanak, többre tudnak menni, mint egyedül.Mlcsoda inspiráció és segités ez a későbbi nemzedéknek is, a magyar művelődés merőben elhanyagolt területét fedeztük fel most protestáns vonatkozásban. A protestáns közönség általában kevéssé ismeri nagy zene-kincseit, s eaak"/ megismeréséből haszon es áldás származik az egyetemes magyar zenei aletre nézve is. Ahogy a magyar protestantizmus prózai alkotásai "vissza-irodalmiasodnak", ugyanúgy fontos, hogy a protestáns egyházi zene is "vissza-klasszicizálódjék", ma szemünkláttára nagy géniuszok keresik a zene népi motívumaiban az örökkévalót, e törekvések és eredmények mellett nem mehetünk el érzéketlenül. Zenei eszményképünk - a falusi Bach János Sebestyén, végezte érdekes megállapításait RavaSz László. K a p i Béla dridunántuli evangélikus püspök "Az egyházi zehe missziója, szolgálata" címmel tartotta az első előadást. Kálvint emelte ki Kapi püspök - helytelenül állitják be az egyházi zene ellenségének, a nagy reformátor a francia énekköltészet megindítója volt, a protestáns egyházakban a templomi zene csak az isteni Ige szuverenitását nem érintheti. Eszköz az egyházi zene és nem öncél. Figyelmenkivül hagyJ atjuk-e, hogy a a p &v ):t; Í|Se^eif mus egylk alapelve az egyetemes papság,shogy eformáció egyhf^&yfénekiest döntő fontosságúnak érzik? Az egyházi zenének hitvallásszerünek kell lennie. A kultuszban életté válik a közösség, a kultusí azonban az egyház történeti és dogmatikai lényegébe nyúljon, a művészi igény felett állanak a vallási igények.A halhatatlan Bach oda szokta Írni kottalapjai élére: Jézus segíts! - a befejezés után pedig: Soli öeo Glória, - egyedül Istené a dicsőség! Érdekes megállapítása volt Kapi püspöknek, hogy nemcsak az egyház, az egyházi zene is konzervatív, tehát az egyházi zene sem fejlődhetik olyan irányban, amelyet a mai emberek kilencvennyolc százaléka nem képes felfogni és megérteni". Végül az egyházi zene missziójáról, hivatásáról mondott figyelemreméltó gondolatokat Kapi püspök: Nemcsak híveket, de szolgákat nevel az egyház számára az egyházi muzsika. J á n o s s y Lajos dr .evangélikus egye temi-teológial tanár /Sopron/ "Az evangélikus liturgia megújhodása" cimü előadásában először az evangélikus istentiszteleti rend alapelvi kérdéseit tárgyalta, majd az eredeti evangélikus: lutheri liturgia megújhodásának problematikájával kapcsolatban felmutatta azokat a tárgyi belső összefüggéseket, anelyekben a belső megújhodás során, az ennek szerves részét képező aktuális egyházzenei feladatok jelentkeznek: a liturgikus~gregoriánus ének, a gyülekezeti népdal, a művészi karének, az orgona- és instrumentális-zene. Mindezek, hangsúlyozta, a testté lett Igének szolgáló íj megoldást sürgetik. / Árokháty Béla budapesti református vallástanár, a ^ jeles zeneesztétikus és orgonaművész az orgonaépités korszerű kérdéseiJ ril tartott előadást. Felmutatta az orgonaépitészet fénykorának, a XVI.- ff XVII.század orgonáinak müv^éj^L^ga^a^ágát és a technika XIX .s zázad ában K. szekeió /f olyt .kÖ V •/
