Magyar Országos Tudósító, 1937. március/1

1937-03-03 [159]

/Vili- ÁZ ENERGI ^GAZDÁLKODÁS I POLITIKÁRÓL A MIIRNÖKPOLITIKAI .3ZT.L TÁRS,,SÁGBAN. Folytatás 1./ wm Mai gazdasági helyzetünkben különös mértékben foglalkozni kell-a szénnemesites kérdésével, a mesterséges motorhaitó anyagok problémájának megoldásával, ezek között a mübenzin-kárdést, ' a füsttelehites kérdését, az olaj és benzin, továbbá a tüzlfaeHatás problémáit;, a földgáz kihasználásának kérdésit ás a villamos energiaellátás vertikális és horizontális kiépítésével. Az előadó a továbbiakban részletesen Ismertette a vidék vil.k rmosl tásán^k problémáját. Az ország 3,400 községéből csak 1,100 van v 111. mos itva, ugyanakkor $ omikor á tőlünk nyugatra fekvő államokban, Ausztriában- Nemetországban, Svájcban és Franciaországban a vidék villamosítása befejezéshez közeledik, A falvak villamosításában mutatkozó elmaradottságunknak oka, hogy eteklntetben energiagazdasági politikánk nem helyes, az revízióra szorul. Eddig a villamosítás horizontális kiterjesztését,'vagy másképpen a falvak villamosítását tisztán rentabilitási alapon végeztük^ ami annyit jelentett, hogy a villamoshálózatokat csak azokban a községekben építettük ki, ahol a befektetett tőke megfelelő gyümölcsözte tás ét a villamosító vállalatok biztosítva látták. Ez helyes eljárás volna abban az esetben, ha a villamosenergia nem közszükségleti cikk volna ás ha a vidék gazdasági életének fellendítése céljából nem jelentkeznék feltétlenül megoldandó problémaként a villamosítás, - Vannak a falvaknak a villamosításnál fontosabb problémái is, igy a közegészségügyi kérdések és például az utkérdós is. Helytelen azonban azt gondolni, hogy a vi llamositassul v árni kell addig, ameddig ezek a kérdések mind megoldhatók lesznek. A vl llamositást el kell kezdeni annál is inkább, mert a villamosító ipar felkészültsége mellett legalább tiz esztendőre lesz szükség arra, hogy községeinket v 1 llamosithassuk, A falvak ogyéb igényeinek kielégítésével szemben a villamosítást megkönynyltl az, hogy arra a magángazdaság készségesen vállalkozik, s ellentétben a közegészségügyi és utépitesi beruházásokkal, amelyeket teljes mértékben köz pénzbei kell előteremteni, a villamosításnál az állami és községi háztartások"t csak aránylag csekély hozzájárulások terhelnék, - Az egyébkent'ki nem kerülhető állami hozz áj árulás ' az zal az előnnyel is jár, hogy mód volna olyan egységárak kialakítására, amelyek a lakosság fogyasztóképességének inkább megfelelnek, A vidék villamosításának ezért kell nagy jelentőséget tulajdonítani, mert ez az alapja annak, hogy a vidéki lakosság életszínvonalát emelni lehessen. Ez az első lépes ahhoz, hogy a vidéken életképes ipar, különösen kisipar és háziipar fejlődhessen ki, ami a lakoss ágnak bevéte lt és jobb életmódot biztosítható A legnagyobb jelentősége a villamosításnak abban rejlik, hogy a gazdasági élettől, elsősorban az ipari élettől teljesen elzárt falut belekapcsoljuk az ipari élet vérkeringésébe, - Lényeges területet jelentene a falvak vi llamos ltása a magyar mérnöki kar részére is, mert kivinné a magyar mérnököt - elfogadható javadalmazások mellett - a falura, gyakran olyan helyekre, ahol mérnök még alig járt. Ezek a mérnökök, akik a falvakban a villamosvállalkozások alkalmazottáiként működnek és akik a falvak életébe Így belekapcsolódnak, tan ácsadókónt szerepelhetnének a f öldmlvelő lakosság életében. 'Nagyon sok olyan műszaki prob éma van és igen sok olyan gazdasági kérdés, amiben a falvakban élő fiatal mérnök a lakosságnak segítségére lehet. A még villamosítandó 2,300 község kb, kétszáz ilyen mérnök részére nyújthatna elhelyezkedési lehetőséget. A nagy tetszéssel fogadott előadást vita követte. Elsőnek . B u d János v. miniszter szólalt fel. \ i. /Folytatása következik./