Magyar Országos Tudósító, 1937. március/1

1937-03-03 [159]

A MÁV AZ IPOLY ÁRADÁSA MIATT BESZÜNTETETT EGY JÁRATOT. A M.kir,Államvasutak Igazgatóságától kapott értesítés szerint az Ipoly folyó áradása következtében az Aszóá-Balassagyarmat-Ipolytarnócl vona­lon Nógrádszakái és Ipolytarnóc állomások között az Ipolytarnócró 1 5 óra 15 perckor induló 4297.sz.vonattól kezdve a forgalom szünetel.A helyre­állítási munkálatok folyamatban vannak. /MOT/B. A 3ZECHE YI :. ASZINó ALÁJ ULó K0ZGZÜLL3E. Tegnap alakult meg nagy ünnep­ségei: között a Stefánia-uti klubhely is égben a Széchenyi kaszinó. Az ünne­pi beszédet dr. Kerezsy György felsőkeres: edeimi iskolai igazgató tartot­ta. Elnöknek vitéz kenyeres János, huszárőrnagy, országgyűlési képvise­lőt, igazgatónak Hittig Gyulát választották meg. A közgyűlés a késő éj­jeli órákig tartott és baráti vacsorával végződött ./MOT/B. DR. KRESZ KAROLY ELŐADÁSA AZ ORSZÁGOS NEMZETI KLUBBAN. Az Országos Nemzeti 3 lub mai vitaestjén dr. Kresz Károly, a TÉBE igazgatója tartott előadást a valutaértékelés nemzetközi problémá­járól, AZ ülésen Earafiátft 3enő elnökölt. - Az előadó rövid visszapillan­tásban rámutatott arra, hogy bár a nemzetközi aranyvalutáról csak attól fogva lehet szó, amikor /vngi&a a napóleoni háborúk után az aranyvalutá­ra tért át, mégis a ne ; es fémek a történeti idők legkezdététől fogva képezik a pénzrendszer alapját. Az aranyvaluta fogalmának és funkcioná­lásának rövid összefoglalása és a leértékelés különféle módjainak megha­tározása után rátért azokra az okokra, amelyek a nemzetközi aranyvaluta desorganizációjára vezettek. Az előadó szerint az ok nem az aranyterme­lés elégtelensége, hanem elsősorban az entente-államoknak a háborúból folyó egymásközötti, úgynevezett szövetségközi adósságai, valamint a jó­vátételek, amelyeknek megfizetése közgazdaságilag is lehetetlen volt, mert a nemzetközi aranyvaluta rendszerében a nemzetközi tartozások arannyal való kiegyenlítésének normális körülmények között csak a fizetési vagy kereskedelmi mérlegek egyenlegére vonatkozóan van helye, mig egyéb nem­zetközi fizetése-: kizáróan áruk szállitása vagy szolgálatok által tör­ténhetnek. A kiegyenlítés eme módja ellen pedig a szövetségközi vagy jó­vátételi adósságok nézőpontjából hitelező országol;: saját közgazdaságuk létérdekeinek szem előtt tartásával, vámok és prohibiciók utján védekez­tek. Csak amig az 1924 körül történt szanálások után a hitelező országok részéről a hitelképessé vált adós államok felé áramlott a magántőke, ad­dig történhettél: a mezőgazdaság egyidejű eladósodásával a jóvátételi fize­tések; abban a pillanatban azonban, amint az adós országok felé ez a tő­keáramlás megszűnt és a rövidlejáratú hiteleknek a hitelező országok ré­széről történő visszavonulása megindult, nemcsak a szövetségközi és jó­vátételi tartozások további fizetése vált lehetetlenné, hanem szükség­képpen kellett, hogy a nemzetközi aranyvaluta funkciójában a legmesz­szebbmenő zavarói: álljanak elő. Az előadó ezután ismertette azokat az okokat és körülmé­nyeket, amelyek között Anglia 1931. szeptemberében elsőnek tért le az aranyalapról; rámutatott azokra a messzemenő különbségekre, amelyek Ang­liánál: az aranyalaptól való eltérése és a dollárnak 19S3. márciusában történt leértékelése között fennállanak és vázolta az aranyblokk orszá­gainak mult év szeptemberében történt leértékeléseinek legjellegzetesebb s eseményeit és körülményeit, rámutatva azzal kapcsolatban a párisi, (V ORSZÁGOS LEVÉLTÁR /Folyt.köv./ ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom