Magyar Országos Tudósító, 1937. március/1
1937-03-02 [159]
THIRRING- GUSZTÁV ELŐADÁSA A SOPRONI POLGÁRSÁG VAGYONI ÉS BIETOKVISZONYAÍERÓL II. JÓZSEF KORÁBAN; A Magyar Stat i sztikai Társaság kedden K o v á c s Alajos elnöklésével ülést tartott, amelyen Thirring Gusztáv, a Társaság tiszteletbeli tagja tartott érdekes előadást a soproni polgárság vagyoni és birtokviszonyairól II, József korában. Az előadó a hosszú tanulmányozás alapján megállapította, hogy az akkor csak 11,862 lakost számláló város polgársága 2,835 háztartásban élt, de ezek közül az 1784-85, évben csak 1,694-nek volt olyan vagyona, vagy jövedelme,amely: után adót kellett fizetni, 1.141 családfőt pedig mint teljesen vagyontalan és állandó keresettel nem biro egyént minden adófizetés alól felmentettek, A vagyon legértékesebb része abban az időben a házállomány volt, A város 782 háza 903 egyén kezében volt, de ezek közül csak 601 birtokolt egész házamig 302 polgárnak csal fél háza, vagy ennél is kisebb házrésze - egészen egyheted házig - volt, A házállomány mellett a . a földbirtok volt a lakosság légért éke sebb vagyontárgya, A polgárság birtokában összesen 30.732 kapás szőlő /1.537 kat.hold/, 3.798 hold szántóföld és 858 hold rét volt, ezenkívül kiterjedt gyümölcsösök, gesztenyései; és káposztásföldek. Az 1694 adózó közül azonban csak 1.219-nek volt valaminő földbirtoka, 475-nek jsemmi földje és ezek közül 247-nek háza sem volt, 416 polgári1íáziáíÍ£itbt r $artb"Ci% mégpedig 912 szárvaslan-hát, 396 juhot, 48 kecskét ós 139 serTest; a lovak száma ismeretlen, 646 iparos és 78 kereskedő élvezett számottevő jövedelmet üzleti foglalkozásából, a lakosság túlnyomó része - 733 családfő - gazdálkodásból élt, A lakosság ingatlan vagyona és állatállománya után, valamint az iparos és kereskedő foglalkozásából eredő jövedelme után mindössze 24*928 forint adót fizetett, - egy rhenusi forint kb, 3 pengőnek felel meg. AZ előadó a polgárság egész ingatlanvagyonát hárommillió forintra becsüli. Megállapította, hogy a belváros lak°i voltai: a legvagy ónosabbak P't ••mezőgazdaságot üző gazdálkodó népesség a legszegényebb. Aránylag legnagyobb adót a legalacsonyabb társadalmi osztály fizetett. Legtöbb adót fizetett Tolnai Festetics György gróf, 361' forintot , Esterházy herceg 189 forintot, kesko Jakab báró 176 forintot. A polgárság vagyonának legfőbb tényezőjét a ház alkotta. Ház megszerzése és a családban való megtartása volt minden soproni polgárnak legfőbb vágya, mert akinek sikarült a belvárosban házat szereznie, ezzel már reményt nyert arra, hogy a város külső tanácsába be' erüljön és ezzel módot szerezzen arra, hogy a város igazgatásában is résztvegyen, /i Oft/U A BUDAPEST VÁROSKÖZPONT TERVPÁLYÁZAT ISMERTETÉSE. Dr. Bierbaue r Virgil építészmérnök a Magyar Mérnök és Ép ité szegy létben részletesen ismertette a Budapest városközpont /fórum/ tervpályázatot. Rámutatott arra, hogy véleménye szerint, amelyet a bírálóbizottság döntése csaknem teljes mértékben igazolt, a Vilmos császár-ut mentén egy fórum létesitése felesleges, mert ilyen monumentális elképzelés e helyen indokolatlan, s a fogalom értelmében lényegében k sem képezhető, AZ Andrássy-ut hatvan év előtt elhibázott torkolatát ma már aligha lehet £ ., tehát azok a megoldások a wélravezetőek, amelyek a kényes pontot takarékos eszközökkel a lehetőségek határain belül meg$avitani alkalmasak, A pályázat igazolta, hogr a Polláck Mihály által épitett evangélikus templom lebontása nélkül is meti oldható a a Karoly-körút könyöke^ mint a Városház uj szárnyának észszerű felépítése. A tervpályázaton résztvevő építészek számos uj eszmét hoztak, ezek között mindenesetre a légértéJe sebb a három pályázó által is felvetett észak-déli várostengely kialakítása: a Bálvany-utSa kiszélesítése, amely a Belváros és a fejlődő Lipótváros kitűnő összekötését eredményezné ,/kOT/M l/^<>/
