Magyar Országos Tudósító, 1937. március/1
1937-03-13 [159]
i í / Budapest, 1937. március 13. XIX, évfolyam, 59. szám. DR. MARSCHALL ,1 kTiT. Ml BE •: d. DE 1LLY1..UT0N. Dr. IvLrechalí Ferenc földmüve lés ügy i államtitkár szombaton este a báesmegyéi Mélykút községbe erezett. Az államtitkár fogadtatására megjelent dr. Fennbach Balint báosai főispán és vitéz dr, Bajczay Ernő' alispán, valamint a ja,rás és a köz ' ; g egész vezetősége. Az államtitkár holnap beszámolóbeszédet mond liól'-yut községben. Szombaton este a község polgársága alti re ne ezett m rciusi vacsorán vett ré zt az államtitkár és kisérete, A vacsorán Prehoffer Lajos hitelszevet ezoti igazgató, a Nemzeti ^g„. ség Partjának mélykúti elnöke, majd Horváth Alajos dr, esperes plébános köszöntötték az államtitkárt, AZ államtitkár val.ászában nagyszabású beszédet mondott a márciusi eszed: ró'l, A magyar nemzet pirosbetüs dátumairól/ mondotta dr, Marschall Ferenc, kiemel::odií\1848, nurcius 15-ike. Ez a nap egészen különös meleg érzéseket :elt min en magyar ember lelkében. iíincs még egy olyan dátum, amely annyira bevésődött volna a magyar szivekbe, mint ez a nap, amely megengedte és m ghozta, ho. y a magyar mint nemzet léphetett a történelem ázinpadára, -'zen a napon a magyar nemzet nagyobb volt a világ mlncen ré.rímezténól. Ezt a . arc usi csodát irigyli tőlünk az egész világ, mert a magyar nép leikéből kiszakadt egy gyönyörű piros virág* a szabadság,' amely a polgári rendre ', a polgári kultúrának mindig a fundamentuma volt, A szabadság összeapcsolodott a nemzeti órzésokké 1* En minden szabadsagot vállalok, amely respektálja a n.zeti érzéscaet és a nemzeti hagyományokat, A magyar nemzet volt az első, amely történelmi magaslatra emelkedve a jogok egyenlősége mellett, a ..ölé less égek egyenlőségét is megvalósította. Nem azt az egyenlőséget, amelyet a szovjet hirdet, hanem amely valóban lebontotta # t r.mdalmi v xlaszf álakat. Azt az egyenlőséget, amely mindenkit megbecsül efeben az o. •;zugban, akiben magyar lélek él, fcijagya: nak lenni nem utolsó dolog ezen a világon. Mindenki érzi ezt őbben az őr;zugban, ebben az egyszer özségben is. Va ,.ak irók, akik 1848-as forradalomról irnak• Én tiltakozom ez ellen, kert bar voltak forradalmak, de 1348 minden forradalom ocsmmii v sagától mentes volt, A fo .radalomhoz tartozik, hogy vér follyon, 1848 március 15-én nem folyt vér, mert ez a szab-, ösagharc nem osztály irigységből fakadt, se Danton,se Robespiere nem akartak felelősséget vállalni a forradalma .ért, 1848 ma£yar férfiai vállalták a felelősséget a nemzőt és a történelem Ítélőszéke előtt, 1848-ra nem foghktja rá senki, hogy azt bestialitás hatotta volna át. Minden forradalom útját romok jelzik, oltárok pusztulása mutatja a forr dalom útját. Ez az 1848-as forradalom nem nyúlt semmihez, arai e nemzetnek értéke volt, mert minden szellemi élték ne; maradt a forradalom után, A..mor teszünk jól és akkor végezzük el jól kötelességünk et, ha azt mondjuk a nemzetnek;le v yetek méltók a márciusi Ifjakhoz, 1848. nem revoluciö, hanem evolúció volt, A nemzetek életében nineenek ugrások. Nem lehet a nemzetet földalatti pat" ánysereggel bodogitani, előbbrevinni. Aki azt a.karja, hogy nem csak múltja, de jövője legyen, ne ugy menjen a nép közé, hogy gyűlöletet hirc essen, Mir.or azt látom, hogy egyesek uj ideálokat eresnek,én azt mondom,nekem nem kell semmi uj jelvény, nem kell a kaszát keresztbefetetni, nem kell Krisztus keresztje uj jelvényhez, de a . a lapács os ember sem kell, hanem a régi ideálokba nemzeti trikolor kell. Ha az Isten megs.jpgi'^eljutunk ezzel a trikolorral Zomborba és Szabadkára, de nem kaszásjelvénnyel, hanem a nemzeti fi oálókkal. Nem kell semmiféle idegen náci. tol beplántált gondolat. Nem akarunk senkit sem utánozni, mi mágiánk ki fogunk termelni uj gondolatoké t ha ''ell, mert ehhez elég erőt érzünk, A magyar néjet csak TJE gyar gondolattal, nem idegen náció gondolatavai lehet boldogítani. Botor az, aki azt hiszi, hogy barom, vagy ötéves, vagy tizéves gondolatokkal ezt a nemzetet boldogítani lehet } a régi nemzeti ideálok helyett, A beszéd végén az egybegyűlt hatalmas közönség az állarat itart hosszasan lelkesen ünnepelte,/MOT/x
