Magyar Országos Tudósító, 1937. március/1

1937-03-13 [159]

BORNEMISZA GÉZA IPARÜGYI MINISZTER BESZÉDE A MAGYAR ÖLTÖZKÖDÉSRŐL. A Pro Hungária Nők Világszövetsége szombaton délután a Zeneművészeti főiskola kamaratermében március 15-1 ünnepséget rendezett. A Ganz ének- és zeneművészeti egyesület vegyeskarának Hiszekegy-e után dr. R e t h e y Perencné a szövetség alpi tő elnöke mondott megnyitóbeszédet, majd Bornemisza Géza a kereskedelem- ás közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott iparügyi miniszter mondott ünnepi beszédet. - A március 15-i nemzeti ünnep - mondotta a többi köpött - nem csupán az 1848-1 márciusi napok emlékezetének felújítását jelenti, hanem ezen túlmenően az 1848/49-es nagy események szimbolikus ünnepe is: büszke visszagondolás arra a példátlanul szép, nagy nemzeti megújhodásra, amidőn az akkori nemzet, a nemesség szabaddá, egyenjogú nemzettársává tette a jobbágyat és megteremtette eképpen a nemesi nemzet helyébe a népi nemzetet. - Ma - az az érzésem - uj nemzeti megújhodás előtt állunk. Egy tragikusvégü világháború kijózanító tapasztalatai után most mintha ujb; 1 fokozott erővel lobogna fel bennünk a nemzeti érzés. Nem az öblös szólamokra gondolok, amikben sohasem volt szegény a magyar közelet, hanem arra, hogy közvéleményünk szinte egyertelmüleg áh^ltja a nemzeti összefogást, hirdeti minden jó magyarnak, szegénynek és gazdagnak testvéri szolidaritását és követeli, hogy minden dolgozó testvérünknek munkája ellenértékeként megadassák az emberi megélhetés, - A nemzeti megújhodásra való törekvés azonban nemcsak a közéletben észlelhető, ^"elel mutatkoznak a társadalmi élet legkülönbözőbb terrénumain is. Újra felfedezzük s ahol halódott, újra feltámasztjuk népi művészetünket, megbecsüljük, felujitjuk a szinte már feledésbe ment népszokásainkat, újra polgárjogot,^ sőt színpadot nyertek a régi magyar táncok és dalok, nép cigánymtozslkánkat újra szivünkbe zárjuk és újra éled a vonzalom, hogy magyarosan öltözködjünk. - A Pro Hungária Nők Világszövetsége azt a megtisztelő feladatot rótta rám, hogy a magyaros ruhaviselés nemzeti és társadalmi jelentőségéről szóljak itt ma ez ünnepélyes alkalommal, A téma szép és

: valóban méltó a márciusi ünnephez. - A nemzet termelésében, a nemzet belső erőinek kifejezésrejutásában jelentős szerep illeti az ipart. Az anyag formálásával korának Ízlését kultúráját juttatja kifejezésre és hivatva van arra, hogy az ipari árukban is kidomborítsa a nemzeti jelleget. A magyar iparnak különösképpen módja van a nemzeti jelleg kihangsúlyozására, mert bőségesen meríthet népünk ősi hagyományaiból, művészetének gazdag forrásaiból, szszerü, ha lparímk átveszi a külföld fejlett technikai eljárásai t/ szellemben azonban magyarnak kell maradnia, a hazai izlést es hagyományokat kell megszólaltatnia. Áll ez nem utolsósorban öltözködési divatunkra is, - Az idegen divat már csaknem megsemmisítette az önálló magyar divatot, amelynek következtében fe becsülhetetlen kár érte ősi hagyományainkat, nemes patináju dlvatkulturánkat, sőt nemzeti vagyonunkat és társadalmi erőinket is. Az egész nemzet vesztesége azr$ hogy gyönyörű népviseletink kiveszőben vannak és az egész nemzet kára az, hogy az idegen divattal együtt Idegen Ízlés, idegen szokások fertőzték meg ÍJ epünk Ízlését, népünk szokásalt. Emellett az Idegen divat túlzott térhódítása révén a magyaros divattal összefüggésben álló sajátos iparágaink is visszafejlődtek és a külföldi divatcikkeknek, mintáknak, terveknek és divatanyagoknak behozatala következteben jelentős összegek vándorolnak külföldre. Hány magyar kéz jutna munkához, ha ruházkodásunk minden része a tervezéstől kezdve a ruha anyagén át az utolsó kis gombig mind itthon születne megl - Nem kívánunk elérhetetlent, nem kívánjuk, hogy ml diktáljuk a világnak a divatot, de azt Igenis kívánjuk, hogy ne járjunk 4 szolgallag a külföldi divatok Jjtárs zalagj án és ruházkodásunk legyen modern, korszerű, de magjaaros. /Folyt .köv ,/ 1<M