Magyar Országos Tudósító, 1937. március/1

1937-03-12 [159]

FŐVÁROS HUBAY JENő ÉLETRAJZA. Hubay Jenő; a világhírű magyar hegedűművész. pedagógus ős zeneszerző 1858 .szeptember lob ér, Budapesten született.Koragyermekségét ol fogva tanöijelelt adta elhivatottságának. Először atyjának, Huber Károlynak, a kitűnő zenésznek volt tanítványa és kilenc esztendős korában már zenekarral adta elő Vlottl versenyművét. Négy évvel később Joachlm felvette a berlini zeneművészeti főiskolára, ahol négy esztendőn keresztül folytatta tanulmányaito Felajánlották neki a németországi Düsseldorfi város hangversenymesterségét, ő azonban kitért a megtiszteltetés elől és visszatért hazájába. Itt Volkmann ás Liszt Ferenc személyes hatása alatt képezte magát meg nem szűnő ambícióval, egyre tovább. Ezidőtájt irta meg első dalait, gyakran játszott Liszt Ferenccel együtt, s a magyar közönség őszinte lelkesedéssel ünnepelte az előreláthatóan ragyogó jövendő előtt álló ifjú művészt.Husz esztendős korában Liszt Ferenc ajánlásával a francia fővárosba ke rü lt. Te he tSé-.e a most következő esztendőkben rendkívüli mórtékben kibontakozott és 1878-ban óriási sikerrel lépett a francia műértő közönség elé.Szinte egy osapásra került a francia főváros zeneóletének központjába as egyik elismerést a másik után aratta. Baráti viszonyba került a kitűnő francia mesterrel Vieuxtemps-el és ennek a zenei nagyságnak igen nagy hatása volt reá, 1881-ben Algírban mutatta be tökéletes művészetét, egy évvel később, huszonhárom esztendős korában a brüsszeli konzervatórium első hegedűtanára lett. Magyarországra ezldőben csak ritkábban látogatott el, de bensejében már kialakultak a magyar zeneakadémia felállítására vonatkozó elgondolások. 1886-ban a magyar filharmonikusok meghívására zenekari ^koncertet adott Budapesten és olyan óriási sikert aratott,hogy Trefort Ágoston, az akkori kultuszminiszter meghívta a Zeneakadémián részére szervezendő hegedütans zék betöltésére 0 Paris és Brüsszel egyremásra halmozták el kitüntetésekkel, Ő azonban magyar érzésétől vezetve, otthagyta dicsőségeinek színhelyét és véglegesen letelepedett Budapesten, A király 1909-ben magyar nemességet adományozott neki, 1911-ben a kolozsvári egyetem díszdoktorává választotta, 1919-ben a Zeneakadémia-igazgatói székébe került, A világhírű magyar hegedűművészet minden Időkben legnagyobb mestere volt Hubay Jenő. Iskolájából világnagyságok kerültek kl, s ezek a magyar hegedűsök nemcsak mesterül dicsőségét, hanem a magyar név értéket ls hirdették s világnak úgyszólván minden táján .Hubay Jenő tehetségét a régi nagy olasz mesterekhez hasonlították a szakemberek* Egys zemélyben rendkívüli rátermettségü virtuóz, de'éppen olyan kiváló kamarazenósz, muzsikus, zeneszerző és pedagógus volt. Ez a sokoldalúsága a magyarázata annak,hogy a Hubay-iskola egyszinten áll a két legismertebb mai mesteriskolával. Híressé vált növendékei sorába tartoztak Geyer Stefi, Vecsey Ferenc, Szigeti József,. Telmányi Emil, Koncz János, Rubinstein Erna. Tőle indultak el a Waldbauer-Kerpely, a .kfenerds Roth-vonosnégyesek, stb. Mint előadóművész, még előrehaladottabb korában is állandóan szerepelt a nagynyilvánosság előtt. Zenepedagógiai téren is rendkívüli sikereket ért el, Zeneszerzői minőségében pedig szintén a világhír koronázta, Csárdajeleneteit mindenütt ismerik,ahol csak komoly muzsika van. Számos operát is irt, ezek közül a Oremonai hegedűs, a Lavotta szerelme ós a Karenin Anna a legközkedveltebbek. Hubay JenŐ 1894-ben kötött házasságot Czebrián Róza grófnővel, A házasságból két fiu származott. /MOT/H.