Magyar Országos Tudósító, 1937. március/1
1937-03-11 [159]
AZ ORSZAGO , FRONTHARCOS SZÖVETSÉG budapesti IX. ker. főcsoportja nagyszámú résztvevő jelenlétében tartotta meg a frontharcos mozdonyvezetők és vonatkísérők bajtársi összejövetelét. A megjelenteket dr. Studlnka Béla kormányf ötanácsos, főcsoportelnök üdvözölte, majd 'köszöntötte dr. Vitéz Teth András országgyűlési képviselőt, a Frontharcos Szövetség országos alelnökét, aki nagyhatású beszédben foglalkozott a frontharcos társadalom problémáival, bejelentvén, hogy a kormány még a nyári szünet előtt a parlament elé fogja terjeszteni a frontharcos törvényjavaslatot* Dr. Szellnár Aladár vezetőtiszt köszönetet mondott dr. vitéz Tóth Andrásnak értékes fejtegetéseiért, majd Marsovszky István, Pinkó György és Bartos István mondottak beszédet. A bajtársi összejövetel dr. Studlnka Béla főcsoporté lnök zároszavalválért véget./MOT/B. ———— A IJÉRNÖKPOLITIIü.I TÁRSASÁG ÖSSZEJÖVETELE, A llérnökpoliti! ai Társaság legutóbbi összejövetelén dr.Kozmuéza Pál gépészmérnök és közgazdasági mérnök tartott előadást n A nemzeti önállósitási alap jelentősége a mérnö: ök szempontjából cimmel. Előadásában utalt Darányi miniszterelnök bemutatkozása alkalmával tett ama nyilatkozatára, hogy a jövő évi költségvetésbe kétmillió pengőt kivan beállítani olyan céllal, hogy ezzel önálló ex istene iákat teremthessenek, "megemlékezett a nemzeti önállósulási alapnak a mérnökök szempontjából való jelentőségéről és hangsúlyozta, hogy az alap segítségével a mérnökök önállósulását elsősorban mérnöki pályákon,továbbá azokon a szelleri, valamint ipari pályákon ne 11 előmozdítani, ahol az önálló emberekre valóban szükség van, ahol tehát az önállóéités nem jelenti az illető pá^lyák tulzsufolását és nem támaszt az állami segítség iyénybevételével felesleges versenyt. Előadta, hogy a mérnökök önállósulás szempontjából szellemi, vagy ipari pályákon helyezkedhetnek el. Ahhoz azonban, hogy a szellemi pályára való irányit ás megtörténhessék, az előképzettség és rátermettség mellett nevelés is sztUséges, Az önállósitási alapból nyújtott hitelek tehát önmagukban véve nem elegendők a . érnököknek szellemi pályán való boldogulásához, Részletesen foglalkozott ezután azzal a kérdéssel, miképp volna lehetséges előmozdítani a mérnökök önállósulását ipari pályákon* Felhívta a figyelmet arra, hogy ilyen veszélyekkel és nehézségekkel járhat a mérnököknek ipari pályákon való önállósulása, s ezért akkor, amikor a. mérnök ipari műhelyt kivan berendezni, mérlegelni kell az illető szakma helyzetét és a megélhetési lehetősége; et, mert ellenkező esetben nemcsak az állam vesztheti el a kölcsönképpen adott összegeket^ hanem a számításaiban csalódott mérnök exisztenciája is összeroppan. Az ipari pályákon való önállósulás iparjogi vonatkozásainak ismertetése után azt taglalta az előadó> hogy melyek azok az iparcikkek, illetve ipari termékcsoportok, amelyeknek előállítása a nemzeti alapból nyert támogatás révén sikerrel volna megoldható és a meglévő érdekeket nem sértené. Ilyenek: találmányok előállítása, Magyarországon nem gyártott cikkek készítése, kivitelre alkalmas áruk gyártása, továbbá olyan cikkek termelése, amelyeknél a mérnöki képzettség már magábanvéve is előnyt jelent, Az előadást vita követte, amelynek során Petainek József országgyűlési népviselő, Vér Tibor dr,, Babits Viktor dr,műegyetemi magántanárok, Decsy János mérnöki kamarai előadó, Örkényi József mérnöki kamarai fogalmazó, Zixnonyi István és Farkass Sándor magánmérnökök mutattak vi az alap jelentŐségéro a mérnöki gyakorlati élet szempontjából,Az összejövetel élénk vita után Kolbányi Géza mérnök zárószavaival ért véiget, /MOT/J,
