Magyar Országos Tudósító, 1937. március/1
1937-03-11 [159]
PESTVÁRMEGYE PESTVÁRMEGYE KÖZIGAZGATÁSI' BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE, Pestvármegye közigazgatási bizottsága csütörtökön délelőtt, a Vármegyeháza disztérmében tartotta március;, havi ülését. Az ülésen P r e s z 1 y Elemér főispán elnökölt, aki megnyitó beszédében meleg szavakkal üdvözölte Horváth Győző Lalocsi nagyprépostot, abból az alkalomból, hogy a kiváló főpapot huszonöt évvel ezelőtt szentelték püspökké. . A bizottsági tagok hosszasan ünnepelték Horváth Győző kalocsai nagyprépostot, aki meghatottan mondott köszönetet, 3 Ígéretet tett, hogy minden igyekezete a jövőben a nemzet szolgálata lesz. A napirend előtt Széke 1 y György dr. szólalt fel,aki mindenekelőtt felvilágosítást kért a megyei vizkárok ügyében és annál: a reményének adott kifejezést, hogy az arra rászoruló károsult gazdákat ellő időben ellátják majd vetőmaggal. A továbbiakban a borfogyasztási adó eltörlésének ügyével foglalkozott, s idézte a pénzügyminiszternek azt a parlamenti kijelentését, hogy ezt az adót nem törölhetik el> mert. az évi tizenhatmillió pengőt vonna el a községek háztartásából, A közönség s zivesen veszi, ha bármelyik fogyasztási adót eltörlik, .üilönösen ha az a termelést kérositja, de valami sorrendet kell tartani. Elsősorban a legfontosabb élelmiszereket kell mentesíteni az adóktól. A városok háztartását nem szabad egyik költségvetési évről a másikra meglepetések elé állítani. A továbbiakban a fővárosi vám kérdésével foglalkozott a felszólaló, aki hangoztatta, hogy soha egyetlenegy környéki város sem kérte a fővárosi vámnak máról-hoInapra való eltörlését.A környék azt kéri, hogy a vámok ne lehessenek magasabbak, mint a békebeli aranyvámok, s a kövezetvám ne legyen burkolt védvám* Ezután a házadómentesség rendjének teljesen uj elvek szerinti szabályozását sürgette a felszólaló, aki szerint a vidéknek is meg kell adni a házadómentességet, nem szabad a családi házaic épitését valósággal büntetni, Végül az iparügyi kérdésekről szólva, a felszólaló a minimális munkabérek és a negyvennyolc órás munkahét bevezetése körüli gyakorlati nehézségeket tette szóvá, hatósági ellenőrzést sürgetett. Hangoztatta, hogy az iparosság már előre tiltakozik az ellen, hogy az OTI kidolgozás alatt álló uj veszélyességi táblázatával még jobban megnyomorítsák a kisipart. A vidéki hitelélet élénkítése érdekében az OTI-tőkéket a vezető vidéki pénzintézetennél is el kellene helyezni. Befejezésül azt kérte a felszólaló, hogy a mostani felizgatott politikai légkörben inkább gazdasági problémák megoldása felé kell fordulni nemcsak azért, mert ez az izgatások elleni leghatásosabb gyógyszer, de mert ez a kor ellentmondást nem tűrő parancsa.. Március 15-ének közeledtével gondoljon mindenki a negyvennyolcas nemzedék áldozatos hazafia ss ág ára és a felelőtlen demagógia uszításával helyezzük szembe Széchenyi igazi kereszténységét, Kossuth lángoló hazafiasságát, népszeretetét és a verekedő ős jogászok öngyilkos handabandázásával, Petőfi, Vasvári és Jókai erkölcsi erőtől duzzadó teremtő fiatalságát. A felszólalásra Erdélyi Lóránt alispán válaszolt, aki a fővárosi vámol: kérdéséről beszélve megállapította,hogy az a fővárosnak kétszázötven esztendős privilégiuma, de éppen ez a körülmény sürgeti azt, hogy végre rendezzék ezt a kérdést, amelynek parlamenti tárgyalása a vármegye szempontjából előnyös volt. Pres zly Elemér főispán rámutatott arra, hogy a kormány elismeri a vidék panaszainak jogosságát,s újból hangsúlyozta, hogy remény van a békés megegyezésre,a főváros részéről is megértést tapasztalnak, ez elősegíti, hogy végre megegyezés jöjjön létre a főváros és a vármegye között. Ezután Ney G éza főjegyző a mezőgazdasági jelentést ismertette, A jelentés szerint a vármegye területén a réted és legelők nagyrészét elborította a viz, vannak olyan községek,amelyeknek egész határa viz alatt áll. Kunszentmiklóson nyolcezer, Fülöpszálláson ezerhatszáz, i Szabadszálláson háromezer, a kiskőrösi határban ezer és Kiskunhalas hangtárában ezerkettőszáz hold föld áll viz ^V^^G^S LEvlít?* 1 ^ * köv./ /fX()
