Magyar Országos Tudósító, 1937. március/1

1937-03-08 [159]

MEZŐGAZDASÁG A HÁZIIPAR, NÉP- ÉS IPARMŰVÉSZET ÉRTÉKEI A MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁSON. A nemzetközi viszonylatban is nagyhirü és értékű Mezőgazdasági Ki állit ás és Vásár olyan erősen fejlődik, hogy már-már szűkek lesznek pavillonjai és terjeszKeanie kell. Terjeszkednie kell a falusi nép háziiparát, népművészetét'és az azzal együttjárni kívánó iparmüvészetet bemutató kiállításnak is, annak ellenére, hogy a kiállítás tulajdonképpen osak szines folt a mezőgazdaság bemut tott nagy--, agy értékei között, csak lengő disz, mint a nyertes tenyészállat fejére tűzött selyemszalag, uégis legerősebben ide tartozik, mint annak a bizonyítéka, hogy a nagyszerű állattenyésztő, földjét szeretettel művelő népünk akkor sem tétlenkedik, amikor a mezőgazdaság téli pihenőjét tartja. Mikor a tél mindent bevon végtelen fehérségével, akkor születnek meg falusi asszonyaink szorgos ujjai között azok a tűzpiros csikóz~.su, sok szinti virágú szőttesei: és hímzések, amelyek naiv szépségükkel megfogjak szemünket és belopóznak lelkünkbe, A mezőgazdasági kiállításon kedvünkre válogathatunk bennük, csakúgy, mint azokban a sokféle egyéb háziipari ciki.ékben, amely síknek egyetlen jó háztartásból sem szabad hiányozniok. Kenderből, lenből, gyapjúból való egyszerű és művészi készítményekben válogathatunk, a durva kenderzsáktól a lenge csipkéig. Vásárolhatunk vesszőből, gyékényből, szalmából, kukorica-csuhéból való pompás kosarakat, táskákat, cifrafaragásu botokat és furfangos zaru ládikákat. Fazekasaink legszebb tárgyaikat mutat- . jAz be és aki csikóbőrös kulacsokt, karikás ostort, vagy himes tarsolyt keres az is kedvére valót találhat,/MOT/O, HÍREK RülSO PROFES.ZOR ELŐADÁSA AZ OLASZ KULTuR INTÉZETBEN. Luigi Russo, a pisai egy etem''Irodalomtörténet tanára, hétfőn este az Olasz KulturintézetLen nagyszájú hallgatóság jelenlétében tartotta meg annak a ciklusnak a bevezető előadását, amelyet a Kulturintézet meghivására a Manzonitól napjainkig tarjedő olasz elbeszélő irodalomról tart. Két élőit élet megcáfolásával kezdte előadását, A romantikus történetírás szerint, amely minden nép történeti szerepét és igy az irodalomban elfogeLalt helyét is pontosan meg akarta határozni, az olasz géniuszból hiányzott az elbeszélőkészség és a romanticizmus szellemi ára&lata. Az olasz irodalom rövid áttekintése - gondoljunk csak Boccaccio müvére, vagy Ariosto írjöngő Lórántjára, az elenkezőjéről győz meg bennünket; ami pedig a románticizmust illeti, ez a termékeny szellemi áramlat nem hiányzott az olasz irodalomból, de igenis nélkülözte annak ködös, boszorkányokkal és kísértetekkel teli, egyszóval északi váL£aját. A románt ic izmusnak az olasz lelki alkatra ssbott formájában nemcsak Manzoni, a nagy romantikus regényíró alkotott kiválót, ha. em a legklasszikusabb olasz költőnek, Carducci-nak is voltak romantikus pillanatai. Az olasz géniusz, különösen regionális irodalmában, saját képére formálta át azután az egyszerűen francia eredetűnek hitt veiista regényt is, A tajbeli változatosság az oka annak is, hogy az olasz naturalizmus sokkal gazdagabb, mint a francia, amely csak a párizsi helyszint audta feldolgozni. Ezután a dekadencia fogalmának tisztázására tért át az előadó. Lehet valaki - mondotta - dekadens iró és amellett nagy művész, A dekadencia szót időrendi értelemben kell vennünk, araennyiben ennek az irodalmi Ízlésnek a képviselői megtagadtak mindent a raulthoz tartozó hit és Ízlésbeli felfogást, A továbbiakban D'-annunciot, a modern odisszeizmus képviselőjét, Fogazzarot, aki a vallási élményekbe modern elemeket akaif belevinni, \fi Bascolit és PirQndellot, a jelenkori szolipszizmus irodalmi képviselőjét jellemezte,/ OT/M. _

OMl J ' ' ORSZÁGOS LEVÉLTÁR 440