Magyar Országos Tudósító, 1937. február/2
1937-02-20 [158]
K é z i r a t 5' H e t e d i 1: 1: i a d á s . T- r ¥yl<y Budapest, 195?, február 20. * <T' ^ XIX. évfolyaméi. szám e EGYHÁZI HIREK . , p /MAIÜAI SÁNDOR, SZABÓ IMRE, MURAKÖZY GYULA ELŐADÁSA A GZOCIaLIS A EKÉT ZÁRÓIJAPJÍJÍ, Folytatás 1./ - Magam is - folytatta Mak-.ai Sándor - ahhoz az állásponthoz csatlakozom, amely a református keresztyénség értelmét, lényegét kizárólag az egyház an latja, Isten kijelentése az Evangélium szerint, az egyház nem társadalmi intézmény, hanem Isten országánál; földi modellje • és részben megvalósulása, - tehát némi paradoxonnal élve, antiszociális. Az egyház nem azonosítható a szociális kategóriákkal, mert az egyház nem osztály-összetételű, sőt egyenesen osztályellenes, mig a társadalom mint tudjuk, osztalytagozódás szerint épül fel. AZ egyház Krisztus teste, amelyben bizonyos kegyelmi ajándékok szerint minden tagnak megvan az osztályrésze. AZ egyház organikus-test szerűségéből következik, hogy nem lehetne egyház az egyház, ha kénytelen volna tagjainak egyik vagy másik részét közösségéből kizárni, a léleknek pedig nincs osztálya... AZ egyház éles "antiszociális" szociális vonása az osztály ellenesség, az egyház egész lényegével ellenemond az osztályharcnak. - Továbbá: az egyház a vagyon és a szegénység kérdését egyaránt ugy tekinti, mint egyforma lehetőséget a rosszra is, a jóra is, nz egyház szempontjából -::izár°lag tagjainak lelkisége fontos, bár természetesen tudomásul veszi, hogy van tőke, munka, > izsákmányoló és kizsákmányolt, mindkét oldalon vannak rendkívül nagy veszedelmek, de nagy lehetősége:, is. Segiti az egyház a gazdagságból kibontakozni azt, amivel szeretetet fakaszthat, s ugyanekkor védi a szegényt és óvja a kísértésektől, - Mi már most az egyház teendője tagjainak szociális szükségeivel szemben? Mindenekelőtt saját Közösségében föléje' kell hogy emelje a lelkeket ezeknek a problémáknak,, az egyház nem állhat egyik oldal pártjára sem, nem lehet egyike a küzdő, feleknek, ő a mentő lelki anya, aki olyan szintre emeli minden tagját, ahol megszűnnek ezek a kérdések gyötörni, ezt a munkát végzi igehirdetéssel, pásztori munkájával, neveléssel, stb. Minél inkább megfelel ennek a feladatának az egyház, annál inkább lesz jótékony hatása a szociális problémái: világszerinti helyes megoldására is. Másik feladata az egyháznak, hogy tagjait küldje mindazokra a helyekre, ahol a szociális kérdés megoldásában aktive és jótékonyan közreműködhetnek, - Minden olyan irányzatnál: ellenfele az egyház, amely a szociális kérdések megoldásába erőszakot, tömegkezelést visz be és az ember elgépiesitését műveli, ez határozza meg az egyháznak a kommunizmussal szemben való sarki ellentétét, A személyes felelősség, áldozatkészség, nagylelkűség és önkéntesség az igazi fegyverek a szociális kérdés megoldására. Nem azonosíthatja magát <az egyház semmiféle eszközzel, rendszerrel, ő csak egy dologgal azonos 1 az Evangéliummal, tehát ha vannak nemzeti rendszerek, vagy faji programmok, az egyház nem mondhatja, hogy ezekkel százszázalékig egy: az egyház a nemzettel sem azonos tényező, bár rendkívüli fontosságot tulajdonit* a nemzet kategóriáinak, - mert az egyház mindezeknek a mértékét bírja. Az egyház állapítja "meg, hogy például a nemzeti szocializmusban, vagy bármilyen ilyenféle politikai programban mi az idői és mi a maradandOságra való, mert nem engedheti meg az egyház, hogy -Lsten helyébe fajj, vagy akármilyen földi bálvány kerüljön. - A "keresztyénszoccializmus" is lehetetlen, ha a szociális kérdéseket az egyház impériuma a]f.att megvalósítani akarja, miután az egyház nem jogi és hatalmi összefoglalás, földi birodalom, tehát * önkörében, saját szabályaival és szankcióival keresztyénszocializmust nem csinálhat, AZ egyház örökké aktuális, vagyis az egyháznak: csak olyan szociális célkitűzése lehet, amely oemcsak ma, de mindig igaz. Hogy mekkora lehet pl, a leghelyesebb munkabeli*, ilyen kérdésben az egyház nem dönthet, de mindig figyelmeztetnie kell a két felet a telhetetlenség lelkének eltávozására! /Folytatása következik./
