Magyar Országos Tudósító, 1937. február/2

1937-02-19 [158]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat Tizenötödik kiadás. Budapest, 1937,- február 19, Q XIX, évfolyam 40, szám,, FŐVÁROS /"' A MAGASÉPÍTÉSI SZAKBIZOTTSÁG ÜLÉSE, A magasépítési szakbizottság pén­teken délután W o s s a 1 a Sándor tanácsnok elnöklésével ülést tartott, Napirend előtt az elnöklő tanácsnok bejelen+ette. 1 ­hogy a kormányzó őfőméltósága a délelőtt folyamán megtekintette a Flórián-kápolna emelési munkálatait. Ezután áttértek a napirend tárgya­lására* Első pont a Béke-téren épitendő XIII, kerületi elöljáróság! épü­let alapozási munkája volt. Erre vonatkozólag Szinte László műsza­ki főtanácsos bejelentette, hogy a szakbizottság előző ülésén hozott határozatnak megfelelően uj talajvizsgálatokat végeztek, cölöpöket ver­tek ls é s ennek alapján megállapították, hogy két méter mélységben le­hetséges vaslepény alapozási munkálat alkalmazása. Ebben az esetben azon­ban teljesen át kell dolgozni a terveket* és magasabb épületet kell emel­ni. Mint megoldást, az ügyosztály azt javasolja, hogy a Béke-téren négy­emeletes, középfolyosós épületet emeljenek. Ennek a költsége 501 0 000 pengő volna, tehát 22,000-rel több, mint az erre a célra előirányzott összeg, Schoditsch Lajos örörmel vette tudomásul az ügy­osztálynak ezt az ujabb javaslatát, mert szerintié a legjobb megoldás az ilyenfajta középületre a középfolyosós épitkezés, A szakbizottság ezután egyhangúlag elfogadta az ügyosztálynak ezt a javaslatát, A szakbizottság hozzajarn.lt a szükséglakás-épületek aszta­los-, lakatos- és ez' • épületek? szerelő munkáinak vállalatbaadá­sa iránt tett javaslatához, A IV, kerületi Eskü-téren levő belvárosi főplébánia-templom külső restaurálási munkálataihoz G i d r ó László szólt hozzá azzal, hogy elfogadja ugyan az ügyosztály javaslatát oly kiegészítéssel, hogy a munkálatok ne húzódjanak el három évre, hanem még abbén az évben fejeztes­senek be, a szü..:séges összegről pedig póthitel utján gondoskodjanak. K r ó n b e r g József felhivta a bizottság figyelmét arra, hogy a jövő esztendőben megtartandó eucharisztikus kongresszus eseményei szükségessé teszik, hogy az ország legrégibb temploma teljesen restaurálva fogadhassa a katolikus vendégeket, Schoditsch Lajos csatlakozott ehhez a felfogáshoz, de kifejezést adott annak, hogy ez a megoldás csak szükség­szerű, de nem teljes, mert az sem városrendezési, sem esztétikai szempont­ból nem felel meg. Végül a szakbizottság olyirányu határozatot hozott, hogy az ügyosztály javaslatát elfogadja, azzal azonban, hogy javaslatot tesznek a polgármesternek arra nézve, találjon módot, hogy megfelelő összeg rendelkezésre bocsátása mellett az épitkezés! és restaurálási mun­kálatokat még ebben az évben, Gidnp László javaslatának megfelelően végrehajthassák, /MOT/Lá-Vr HIREK ERÉNYI NÁNDOR TEMETÉSE. Erényi Nándort, Az Est színházi rovatának szer­kesztőjét ma délután fél 4 órakor helyezték örök nyugalomra a Kerepesi­uti temetőben. Az egyházi szertartást Tóth Endre református lelkész vé­gezte, aki búcsúztatójában arról a mennyel szerkesztőségről beszelt, aho­vá Erényi Nándor most elköltözött. Lakatos László, az Est lapok szerkesz­tősége nevében mondott búcsúbeszédet. Erényi Nándor genüemann volt, fi­nom, korr: 'kti tartózkodó és most a sok koszorú mellett még egy utolsó ko­szorút kell átadnunk neki, a mesters^kos zxrut, Lázár Miklós, a Magyar Uj ­ságirék Egyesülete nevében búcsúzott, A mi világunkban - úgymond - senki­re som illet rá annyira a neve, mint őreá; Erényi. Tollforgató férfi volt, legméltóbb erényeket szofflelyesitótt meg; a tisztességet, a rendet, a lel­kiismeretességet és korrektséget. Roboz Imre, a Budapesti Színigazgatók Szövetsége nevében, Földes Imre, a Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete ne­v bon, Rátkai Márton p^dig a magyar színészek nevebon búcsúzott a színé­szek jótevőjétől. A temetésen testületileg jelentek meg az Est lapok szer­kesztőségének és kiadóhivatalának tagjai, azonkívül ott láttuk a magyar—rt iré, újságíró és s zinészvl lág valamennyi számottevő tagj át ./MOT/B

Next

/
Oldalképek
Tartalom