Magyar Országos Tudósító, 1937. február/2

1937-02-18 [158]

MAGYAR ORSZÁGGS TUűoSITó [ • Kézirat , f O f)M:# <u t \ , ,-• ' / .' ., LÚ « /?, f) J ' ' • —' - " Budapest, 1937. február 18. 1 " XIX« évfolyam 59. sz.aa, EGYHÁZI HÍREK A KAPITALIZMUS AZ EV-uíGÉLIUM MÉRLEGÉN, Megkezdődött az értekezlet a szociális kérdésről. A "Református Élet" és a "Magyar Ut" cimü országos hetila­pok szerkesztői csütörtökön este kezdték meg háromnapos nagyszabású ér­tekezletüket a szociális kérdés múltjáról, mai állásáról, a megoldási kí­sérletekről és uz igazi tennivalókról, AZ ankét színhelye a Kálvin-téri templom mögött lévő gyülekezeti terem, amelynek publikumában ma este jelen volt B a'l o g h Jenő dr, titkos tanácsos, a református konvent világi elnöke is, s azonkívül érdekes összetételű közönség. A kiváló publicista-pap, M u r a k ö z y Gtyulá Kálvin-téri lelkipásztor nyitotta meg az összehívók nevében a konferenciát, az Evangé­lium világánál nemcsak az egyéni bajokat és nyomoruságokat látjuk meg, amelyeket sem illúziók, sem rongyok el nem takarhatnak többé - mondot­ta -, hanem az egész társadalomnak, mint egy élő nagy szervezetnek közös fogyatkozásait is. Olyan bajokra mutat rá az Evangélium, amelyeket az egyházak nem tudnak meggyógyítani ugy, hogy akár ezer emberhez külön-külön lehajolnak: amikor mérgezés van a testben, akkor nem lehet azt meggyógyí­tani ugy, hogy csak egy-egy tünetet próbálunk kezelni... Itt mi sem kapitelisták, sem proletárok nem vagyunk, hanem Isten gyermekei, akik az Evangélium fényével . világítunk a dolgok­éra. Az Evangélium nem receptkönyv, amelyből csak ki kell szakítani az előírást, de tudjuk, hogy a Szentírásnak nagy Irányításai, célkitűzései vannak. Felkértünk nemcsak református, hanem katholi'küs előadókat, sőt olyanokat is, akik talán tragédiák tanulságain át Ismerték meg a szociális kérdés valódi mélységeit. Nem áltatjuk magunkat azzal, hogy a bölcsek kö­vét hordozzuk kezünkben, de abban bízunk, hogy a magyar társadalmat, el­sősorban a reformátusságot jobban rá tudjuk nevelni az egymás iránti fe­lelősségre, hogy Jézus Krisztusban azután annál kitartóbban keressék a társadalmi e llentétek megold ás át. Köszöntötte végül Muraközy Gyula a ven­dégeket és az előadókat. Az ankét első előadója* Ballá Antal dr, szerkesztő, a neves historikus adta "a kapitalizmus történeti kritikáját". Előbb azo­kat a különös nehézségeket ismertette élvezetes formában, amelyek már a kapitalizmus, a tőke. s más ily fogalmak pontos meghatározásánál a lelki­Ismeretes kutató előtt állanak, azután szembehelyezkedett azzal a felfo­gással, mintha a kapitalizmus a reformációval kezdődött volna meg: a Fuggerek, ffiurzók sem voltak protestánsok, A kapitalizmus lassú kialakulá­sán vezet végig, s igy érdekes megállapítása volt az, hogy a történelmet tisztán gazdasági okokkal magyarázni éppen olyan túlzás, mint a szellem­történészek "pantelsztikus indokolása". Bizonyos, hogy a kapitalizmus óriási ösztönzést adott a technikai civilizációnak, pl. a feltalálóknak, az éneikül szűkölködő középkorban talán megégették volna a zseniális fel­fedezőket, de nem jutott volna hozzá az emberiség, hogy a találmányok va­lóban mindenki közkincsévé váljanak. Jellemző illusztrációkkal, napjaink legnagyobb kapitalista egyéniségeinek példájával bizonyltja, hogy az erő­sen kompromitált kapitalizmusben sokkal több a jó,, mint általában hiszik. Élesen bírálta az osztályharc fogalmával való visszaélést, a kapitális z* tikus gazdasági rend legnagyobb vívmányának a gyarmatosítást tartja. An_ nak a jelensignek okát, hogy a forradalmi szocializmus Európán kivül, pl. Amerikában nem jutott uralomra, jórészt a protestáns puritanizmusban talál­ja meg. A kapitalizmuson javítani kell - igy végezte Ballá dr, - és nem azt megsemmisíteni, a kálvinizmus nem fogadhat el olyan gazdasági rendet, amely az egyéni felelősséget kikapcsolni akarja. Azt hiszi, tagadó vá­laszt kell adni arra a kérdésre, hogy a háború óta magyar földön kifejlő­dött, egészen speciális monopol-kapitalizmus javitott-e az átlagos élet­színvonalon. Ballá Antal érdekes fejtegetéseihez elsőnek Mi g r a y Jó­zsef, az Ismert szocialista iró szólt, aki nagy erővel mutatott rá a ma­M'terialista-liberalizmus teljes ^csődjére, a lélek nélkül egymást felfaló, i Velál.latiasodott ember tragikumára, /Folytatása következik./ ' i »DC7 vrtMZ I FVRI .TAR

Next

/
Oldalképek
Tartalom