Magyar Országos Tudósító, 1937. február/2

1937-02-23 [158]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDóSITó Kézirat. 'ötödik kiadás. -——— •-- t \oy——• —*•*- •• Budapest, 1937, február 23. y J " XIX, évfolyam 43,szán. HIRE K VILÁGPOLITIKAI ÍJIAIMOK HATA3A AZ ÉPITÁSZSTRE. Tabéry István építész­mérnök, a Magyar Mérnök és Epitészegylétben nagyszámú hallgatóság jelenlé­tében igen érdekes előadást tartott a világpolitikai áramlatok hatásáról az építészetben, Kifejtette, hogy az antik időktől kezdve egészen napjaink­ig élesen mutatkozik a különböző eszmeáramlatok hatása Európa minden or­szágánál: épitészetén. Beltühő jelenség, hogy zaig a rómaiaknál a képző­és iparművészet olyan alkalmazásban jelentkezi: az építészetben, amely alá van rendelve a házban lebonyolítandó élet különböző funkcióinak, ad­dig a középkor erősen vallásos szelleme minden művészetét a templomra, te» hát világnézetének domináns kihangsúlyozására pazarolja. A francia kasté­ly ol fényes példái annak, hogy a dekorativen és reprezentatív módon való élésnek mennyire alárendelték még a legegyszerűbb életfunkciókat is. A francia kastélyban a legtökéletesebben lehetett ünnepségeket rendezni, vendégeket fogadni, szinielőadásol at tartani, de fürödni, aludni nem vala­mi higiénikusa.^ és célszerűen lehetett. Az a belső feladat, amely az építészetre minden egyes kornak a világszemléletéből adódik letagadhatatlanul iródik fel az épületnek mind belső, mind külső képére. Ugyanakkor, amikor a polgárság megerősödik és politikailag egész Európában fokozottabb jelentőséghez jut és a jobbágy­ság is felszabadul, az épitészet is a feladató!': sokfelesége elé állitó­dik. A feladató., megoldására aem állott rendelkezésre a múltból kialakult példa, tehát a középszerűség ekkor a régi fémjlezett stilusokhoz menekült, mert ez a kényelmes és hivatalos tekintélye folytán legkevésbé támadható terület, Tul a kultúra és technika vívmányain, melyek az épitészet képét gyökerében átformálták és tul a magasabb emberi feladatok- megoldá­sán, ma két világpolitikai nézet áll szemben egymással az egész világon. Az egyik a nacionalista irányzat, amely ősidőktől fogva az egyik legerő­sebb kapcsolatot, - a tágabb értelemben vett családi érzést - tehát a nemzeti összetartózandóság érzését használja fel arra, hogy a háborút és a háboruutáni felfordulások zűrzavarából állandó vonalvezetésű, rendezett társadalmi életbe akarja visszaterelni az emberiséget. Ha nézzük az elmúlt másfél évtized építészetét Olaszországban, Kémetországban, Ausztriában, Franciaországban vagy Hollandiában, mindenütt azt látjuk, hogy ugyanazok­tól a vezéreszméktől irányitott építkezések, ha felületes szemlélőre az egyformaság benyomását teszik is, valójában teljesen mások és mások. A francia polgárcsaládi lakóháza első pillantásra is teljesen más, mint például az ugyanolyan feltételek mellett megépített olasz családi Lakó­ház* Ennek oka az, hogy a francia polgár más életet él a házában, mint az olasz, más anyagól:; a 1, éghajlati viszonyok, al és más lelki adottságokkal rendelkezik, Tabéry mérnök a továbbiakban a magyar épitészi viszonyokat viBsgálta, A külföldi példák nyomán kialakult Budapesten egy bérházépít­kezés, amely alaprajfci elrendezéséven nem tekinthető egészséges és végleges megoldásnaa. Sablonszerű és nem számol a különböző néprétegek szükségletei­vel. Egyenesen gyermekellenes például, mert hiszen egy olyan normális kis­lakásban, amelyet közepes jövedelmű házaspár bérelhet, gyermekkel élni' és azt egészséges körülmények között felnevelni, úgyszólván lehetetlen. A vidék Budapestet utánozza és a falu épitészete is teljesen helytelen elgondolással a városit majmolja. Mások a szükségletei a fővárosi, vidé­ki városi és falusi embereknek. Ahhoz, bogy egészséges és mai igaz magyar épitészet kialakulhasson, nemcsak épitészeti tevékenységet kell kifejteni, hanem sokrétű kulturmunkát is, amely az épitészeken kivül álló tényező­ket is hivatott jobb belátásra, illetve az építészettel szemben is egész­K ségesebb szemléletre bizni,/MOT/M, A\ . n

Next

/
Oldalképek
Tartalom