Magyar Országos Tudósító, 1937. február/2
1937-02-20 [158]
K a a i r a t ' 'Kilencedik kiad ás „ BuáapesG, 1937, február 20. . • /XIX. évfolyam 41. szám, E G 1 H A Z -I 'H'" I R EK / ; /MEKKAI SÁNDOR, SZABÓ IIÍRE, MURxJkÖZ.Y GYULA ELŐADÁSA' A 'SZOCIÁLIS .él.ÁT ZÁP,ÓKAPJ,JÍ. P O 1 y t a-1 á s -2./ .. - Az egyházhatalom: a lélek, az Ige hatalma, igy végezte Maki ai Sándor, Agrárkérdés, munkáskérdés, középosztály-kérdés, mindezeknek van lelki oldala, tehát van evangéliumi Megoldási lehetősége is, Ennek a lehetőségnek öntudatositására van mandátuma a keresztyén egyháznak, a gyakorlati megoldásoknak leikiiámeretességét az egyház kell hogy képviselje, hogy ne legyen egy vonatkozása sem a szociális kérdésnek, amely ne állana a leik-ismeret kontrollja alatt, D o m j á n János dr e teológiai magántanár a világprotestantizmus néhány szociális munkáját szemléltette. Felsorolta a nyugati protestáns egyházak szociális közbelépéseit, a francia, német, angol egyházak szociális munkásságát, rámutatott az egyetemes protestáns keresztyénség "stockholmi szociális üzenetére"., amely egységével, tartalmával méltán áll a pápai enciklikák mellett, A gyakorlati munkák terén vázolta az amerikai egyházak prohibiciós erőfeszitéseit, s utalt a 16<,-17» század-* beli magyar protestantizmus nagy szociális alkotásaira és intézményeire, amelyek lehetővé tették, hogy a tehetség a magyar faluból is a szellemi élet pantheonjáig kerülhessen* Sürgette a magyar református egyház hivatalos egységes állásfoglalását és munkáinak elmélyítését a szociális kérdés vonatkozásaiban, Raya s z Lá s zló e ln öki megjeg yzése i, R a v a s z László dr, püspök az elnöki székből reflektált az első két előadásra. Az egyház örökkévaló, időfeletti lényegéhez tartozik - hangsúlyozta Ravasz püspök -, hogy elvileg megszüntesse a szociális kérdést és örök . . .hivatásához olyan emberek misszióba küldése és munkába állítása, a..ii, megközelítik az Isteniőrs z ágának, szocializmus-mentes világának létrehozását. Az egyház küldötteinél: ez a munkája három síkban folyik le. Először magában az egyházban, hiszen minden egyház amikor gyülekezetté alakul,a szeretet elve alapján közösséget létesitett, átvett Mesterétől egy csomó olyan feladatot, amit neki ott kell megáldania, Megindulásakor a keresztyénség nem kevesebbet tűzött ki, mint hogy saját gyülekezetében a szociális ellentéteket éppen a szeretet szolgálatával megoldja, a reformációban is minden egyház vállalkozott arra, hogy a diakóniájában saját egyházi közösségi keretén belül a nagy szociális feladatokat tető alá hozza, A 16, századbeli reformációban már nagy karitatív erők dolgoztai:, az iskolarendszerűn!: összehasonlithatatlanul szociálisabb volt akkor, mint most. Az egyház szerint az egész emberi nemzetség egy élő test és a szociális kérdések csakis az egész emberiségre nézve egységesen oldhatok meg. Amit ma az egyházak tesznek, az olyan tünetszerű kezelés, mint amit a családok tesznek, ha például egy 30-4 u holdas kerten belül egy-egy magyar földbirtokos akarja megoldani a szociális feladatot munkásai közötti Ez szép, nagyszerű, de ezzel még egy vármegyénél: a kérdése sincs megoldva, mégkevésbbé egy országé, vagy egy földrészé, s a ' részleteiben megoldott kérdések mint uj problémák jelentkeznek azonnal, g - .léhát a keresztyén embernek szét kell sugároznia a világyVa egy olyan lelkületet, amely az egész kérdés megoldását segiti elől a spektrumban a láthatatlan ibolyasugarakon tul is erők, hatalom vannak elrejtve, igy a keresztyén egyházban is vannak ilyen kisugárzások, amelyek az egyetemes emberi társadalomra jótékonyan, üditőleg hatnak. Éspedig azáltal, hogy krisztus tanításainak, szellemének magát°l értetődő, egyetemes követelményeit és igazságait képviseli az egyház akkor is, ha egészen konkrét formában vetődik fel előtte a kérdés. Például: magának a keres ztyónségnek evangéliumi tanításaiban sohasem volt benne az, hogy kivánju a rabszolgaság eltörlését, de amikor Amerikában felvetődött Lincoln :A előtt, hogy huzzuk-e ki a kardot a rabszolgaság eltörlésére, vagy sem,ak(// kor világosan látták, hogy ki a kardot,.. Amikor arról van sz°, hogy anr nak a munkásnak szerezzünk-e egy félórával több pihenést naponta, vagy í sem, s ezért vállaljunk-e több terhet magunkra munkaadók, a keresztyénség Lr nincs kétségben aziránt, hogy okvetlenül tessék vállalni! /F oly t „ yoy../
