Magyar Országos Tudósító, 1937. február/1

1937-02-05 [157]

P 6 V Á R 0 S A FŐVÁROS RENDKÍVÜLI KÖZGYÜXÉSE A DRÁGASÁG u GYÉBEN. Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága pénteken délután öt órakör az Újvárosháza közgyűlési termében rendkivüli közgyűlést tartott, amelyen a drágaság ügyével foglalkoztak, A közgyűlésen. S z e n d y Károly polgármester elnökölt, akinek megnyitója után a rendkívüli közgyűlést összehívó ellenzéki pártok nevében Gál Benő szociáldemokrata bizottsági tag szólalt fel. Beszédében többe!: között hangoz-^ tattá, hogy hiába tagadták, drágaság van, a helyzet igen súlyos,s a drágaságot elsősorban a fixfizetésüek érzik, akiknek évről-évre csökkentettek a jövedelmüket. A középosztály nehéz helyzetét az iparosok és kereskedők is sinylik, mert a közönség v'.sárlóképessége a minimumra csökkent. A keresetnek aranyosan kellene viszonylanla az arákhoz,sajnos ez nem igy van. Az egyre fokozódó drágaságnak egyik oka az, hog;£ a közterhek évről-évre, állandóan emelkednek. A továbbiakban a felszólaló részletezte a polgárság adóterheit, majd megállapította, hogy tagadhatatlan. az a tény: a drágasághoz hozzátartozik a világpiac áralakulás a "a világszerte folyó háborús készülődés, mindenütt gyűjtik a készleteket.s többek között a drágaságot előmozdították az elmúlt esztendő rossz terméseredményei. Fejtegetései során az előadó annak a véleményének adott kifejezést, hogy kivitelünk terén valóságos vógkiá.rusitás van.amit meg kell akadályozni. Olcsón szállitunk leülföldre élelmiszert, amiért drága és rossz árut kapunk cserébe, olyan cikkeket, amilyeneket mi sokkal olcsóbban termelünk és szállitunk Keletre. A felszólaló részletesen ismertette, hogy milyen árucikkeket kapunk a jó és olcsó magyar élelmiszerekórt és a közgyűlés általános figyelme között ismertette, hogy például mi 112.pengős áron exportálunk papirszalvettát, ugyanakkor kénytelen vagyunk 187.-pengőért átvenni a külföldről érkező papirszalvettát. Mázsánként 637.-pengőért exportálunk irótollat, ugyanakkor egy mázsa irótollat 3230 pengőért^veszünk át. /Többen közbekiáltanak: Bs kell a magyarnak! Hallatlan 1/ Végül a felszólaló hangsúlyozta, hogy élelmiszerkészletein!: fogynak

? a felhozatal csökken, a kereskedők nem tudnak eladni, mert nincs vásárló, nincs pénze a közönségnek. Befejezésül azt hangoztattá,hogy a mostani nehéz időkben nagy szükség van a közüzemeinké, főleg az élelmiszerüzemre hárulnak fontos feladatok, s éppen ezért ezt az üzemet ki is kell bőviteni. Gál Benő azzal fejezte be beszédét, hogy sürgős cselekedeteket vár mindenki. Felszólalása után Gál Benő indítványt terjesztett elő, amelyben kérte, hogy a törvényhatósági bizottság közgyűlése írjon fel a kormányhoz és kérje az ideiglenesnek minősitett lisztforgalmi adó törlését, a fogyasztási- és a forgalmi á dók csökkentését. Az indítvány a fixkeresetü alkalmazottak heti. havi. vagy évi fizetését nagymértélcben osökkentő és ideiglenesnek minősített kereseti különadónak törlését is sürgeti. A továbbiakban az indítvány kéri az élelmiszer céljaira alkalmas mezőgazdasági termények kivitelének olyan Irányú korlátozását, hogy a kivitel következtében a belső fogyasztás kielégítésére szükséges mennyiség ne csökkenjen és a belfogyasztásra szánt'mennyiség ára ne emelkedhessen. Az indítvány szerint, tekintettel arra^hogy a fixkeresetü alkalmazottak életszínvonala a drágaság következteben évek óta állandóan romlik, ezért rendeletileg sürgősen szabályozni kell a megélhetéshez szükséges létminimumot és a kormány tegye azt minden foglalkozási ágban kötelezővé. Az indítvány végül megállapítja: miután a főváros vezetőségének az áruhiány és az árdéa^gaáág esetén * legf öbb^feladata a főváros lakosságának élelmezéséről való .rondoöftodás, a törvényhatósági bizottság közgyűlése utasítsa a polgármestert, tegye meg a szükséges intézkedést, hogy a fővárosban állandóan megfelelő éle Imiszerkészletok álljanak rendelkezésre, S z e n d y Károly polgármester feltett kérdésére ezután a rendkivüli közgyűlés kimondotta a sürgősséget, majd megkezdődtek a felszólalások. * /folyt, köv./