Magyar Országos Tudósító, 1937. február/1
1937-02-09 [157]
MEZőGA ZDASÁG /AZ OMGE igazgatóválasztmányi ülése. Folytatás 8 8 0 / Az OMGE igazgatóválasztmányi ülését egyébként tiz óra után nyitotta meg Somssich László gróf felsőházi tagOMGE elnöke,majd a különböző üdvözlések után Mutschenbacher Emil felsőházi tag, az OMGE igazgatója mutatta be azt a kormányzói leiratot, amely arra az üdvözlő feliratra érkezett, melyben az OMGE a kormányzót köszöntötte olaszországi és ausztriai utja alkalmából 0 Az igazgat óválasztmány ezután felhatalmazást adott az OMGE elnök' tanácsának, hogy jégkárbiztosit ás tekintetében folytassa le a tárgyalásod t a gazdák Biztositó Szövetkezetével. Mutschenbacher Emil dr, a mezőgazdasági helyzetről . " '.' i vonatkozó . ; beszámolójában utalt arra, hogy mig odakünn még a hó esik, az OMGE-ban már a ga zdák tavaszi gondjairól kell beszélni 0 Megállapította,hogy a szeszélyes időjárás renckjyüli mértékben kedvezőtlenül befolyásolta az őszi vetéseket, a nagy veszedelem azonban elhárult, noha még nem állunk ugy mint más normális eSztenáőkben« Még mindig bizonytalan, hogy a tavaszi munkálatok hogyan indulhatnak meg. Az OMGE körkérdést intézett az ország minden részébe" a gazdákhoz és a Köztelek közli az arra vonatkozó válaszokat, hogy miként lehet tavaszi munkával pótolni azt, ami az őszi rossz időjárás következtében elmaradt. Általános az a vélemény, hogy tavaszi vetőmagra, műtrágyára és bizonyos hitelre van szükség, ezzel kapcsolatosan Mutschenbacher Emil bemutatta a földmivellsügyi miniszternek a leiratát, amelyben közli az OMGE-val, hogy tavaszi vetőmag szétosztására nézve megtörténtek a kellő intézkedések, egyedül tavaszi búzavetőmagot nem nyújt az államimért annak az elvetése nem igen szokott sikerrel járni, A műtrágya hitelezés tekintetében pedig ezideig nem történt még rendelkezése A következő gond az uj termés értél: esitésének problémája* A buza értékesítése jelenleg a római egyezményen nyugszik és annak a fenntartása természetesen továbbra is kívánatos. Az idén azonban kiderült, hogy az előre lekötött gabonaár rendszere nem helyes, mert a buzaáfca*. a világpiaci helyzet alakulása következtében felugrott, miután Olaszországgal szemben előre maghatározott áron történt a buza lekötése, az államnak kellett áldozatot hoznia, mert drágábban vásárolták meg a búzát, mint ahogyan értékesíteni tudtak. Ez azonban még mindig kisebb áldozat, minthogyha kedvezőtlenebbül alakultak volna az árak. Az egyezmények megkötésénél tehát meg kell szívlelnie az államnak az érdekeltségek észrevételeit, főleg az árak megszabása tekintetében. Ahogy Svájccal sikerült a világpiaci áron szerződést kötni, ugyanúgy Ausztriával és Olaszországgal is hasonló megállapodást kell létesáteni«Sajnos a husz pengős búzaárból a gazda igen keveset kapott, mert már régen nem a gazdáé volt a buza, amikor az ára.* ilyen szintre emelkedett, pedig a mezőgazdaság nem lehet állandó fejőstehén és a gazdának is meg kell kapn ia legalább a termelési költségeit. Nem igazolt az az állandó támadás tehát, amelyben a gazdatársadalom részesül, különösen most, amikor a drágaság kérdésével annyit foglalkoznak. Optikai csalódás a mezőgazdasági termékek árának emelkedésével kapcsolatban drágaságról beszélni,mert a tavalyi rossz esztendővel kell összehasonlítani az idei árakat,hanem például az 1927-től 1929-ig tartó átlagárakkal, A baj oka inkább ott keresendő, hogy 1951,óta a fixfizetéses alkalmazottak jövedelme csökkent. Csökkentek a munkabérek is. Az államnak olyan formában kell beleavatkoznia a kérdésbe, hogy csökkentenie kell általánosságban az. adófizetés terheit, vagy oda kell a terheket áthárítania, ahol könnyebben viselhetők, A mezőgazdaság árindexe a békebelihez viszonyítva csak 78$, az ipari index ugyanakkor 121^-on áll. Senkisem irigyli az ipar előnyös, helyzetét, de az csak nem helyes, hogy amig az iparnál 21%-os többlet mutati kőzik, ugyanakkor a mezőgazdaság 22$-os visszaeséssel dolgozik tí l.k « /folyt, köv./
