Magyar Országos Tudósító, 1937. február/1

1937-02-08 [157]

P 8 V AB 0 'S /A közigazgatási bizottság: ülése. Folytatás, 5,/ Hangsúlyozta a főkapitány, hogy a közrend és a közbiztonság Őrzőire és fenntartóira hárul az a feladat, hogy nyilvánosan előadhatónak itelnek-e val-mi s :.elletni terméket, vagy sem, Igy áll ez ... Petőfi-versek ügyében is; Ann-k a véleményének adott kifejezést & főkapitány, hogy könnyen el tudj. képzelni «zt az esetet ls, amikor nemosak egy ShakespeHEe-ido-zettel, vagy Petőfi verssel, de meg a konstruktívnak tartott Vörösmarty egy ver­sivel is, sőt akármelyik vallásfelekezet legszentebb imádságával is nem megfelelő helyen és id őben,nyugtalans ágot lehet kelteni. Bizonyos izgató •:rziseket lehet plántálni az emberekbe, . . örök harc ez az abszolút és a relatív álláspont között. A hatóságok a relativitás álláspontjára kell hogy helyezkedjenek minden esetben. Nem lehet aoszolüt mértékkel mérni ezeket a dolgokat - hangsúlyozta a főkapitány -.A magyar helyzet a leg­megnyugtatóbb a hatósági eszközök kérdésében; ha Európában akár jobbra, akár balra nézünk, sokkal kellemetlenebb és elszomorítóbb tendenciákat látunk. Magyarországon példás a közrend, boldog sziget vagyunk ebből a szempontból* Helyzetünk jobb, mint sok külföldi államnak. Ujbol hangsúlyo­zom, Magyarországon nincs cenzúrai A bemutatott hat Petőfi-vers közül,ame­lyet egy matinén akartak felolvasni, mind a hat olyan volt, amelynek felol­vasása tendenciózus lett volna. Bánóczi László kivételével a bizottsági tagok tudomásulvet­ték a főkapitány felvilágosításait, majd Fábián Béla felszólalására Osil­léry •Béla váL szolt még, s ezzel a közigazgatási bizottság ülése vaget -ert. /MOT/Vr. Lá. [íh' V EGYHÁZI HÍREK FELVINCZI TAKÁCS ZOLTÁN BESZÁMOLT KELETÁZSIAI ÚTJÁRÓL, Vasárnap este, az üllŐi-uti református templomban, a templom harangalapja javára magas­szinvonalu ünnepség volt, amelyen Felvinczi Takács Zoltán dr., a Hopp Ferenc keletázsiai művészeti múzeum igazgatója rendkívül ér­dekes beszámold t tartott legutóbbi tizenháromhónapos keletázslal útjáról. A kitűnő esztétikus és publicista hangoztatta előadásának bevezetőjében, hogy kiutazása előtt hosszabb időt töltött már az ázsiai népek művészeté­nek tanulmányozásával és tapasztalatai mindenben igazolták az elképzelé­seket. Felkereste odakinnt, Dardzsillngban Körösi Csorna Sándor sirját és közvetlenül győződhetett meg arról, hogy India tudományos körei ma is rend­kivüli jelentőséget tulajdonítanak a nagy magyar kutató úttörő munkájának. Nagy elismeréssel szólt Felvinczi Takács a Keresztyen Ifjúsági Egyesületek Világszövetségéről /Y.M.O.A,/, amely szerinte is be láthatatlanul fontos eszköze kelet ás nyugat közeledésének. Megállapította az előadó, hogy a kínai falat nem azért építették annakidején, mintha Kína ennek révén el­zárkózni akart volna a világtól, ellenkezőleg, azért, hogy fenntartsák a kapcsolatot Hfyugatázsl ával. Hosszabb móltatásban szólt, élményei alapján, a japáni művészetnek az európaiak előtt is annyira rokonszenves jellegze­tességeiről és kifejtette, hogy pl. a cseresznyevirág-kultusz a poézis legszebb színeit adta az ázsiai művészeteknek. - Feszült figyelemmel hall­gatta a nagyszámú közönség a kiváló magyar kutató előadását, majd az Operaház fiatal alténekesnője, T h u r y Gizella, Kenessev Jenő opera­C\ házi karnagy orgonák!sére téve 1 Schubert- és Meyerbeer-arl akat adott elő, ]L ugyancsak Kenessey vezette az Országos Postás Zenekar Mozart- és Massenet­J7 számalt, Faragó József a templom Emlékezet-énekkarát, Fe lvinczi Takács Mariann pedig poétikus gordonkaszámokkal szerepelt. /MOT/F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom