Magyar Országos Tudósító, 1937. február/1
1937-02-08 [157]
P 8 V AB 0 'S /A közigazgatási bizottság: ülése. Folytatás, 5,/ Hangsúlyozta a főkapitány, hogy a közrend és a közbiztonság Őrzőire és fenntartóira hárul az a feladat, hogy nyilvánosan előadhatónak itelnek-e val-mi s :.elletni terméket, vagy sem, Igy áll ez ... Petőfi-versek ügyében is; Ann-k a véleményének adott kifejezést & főkapitány, hogy könnyen el tudj. képzelni «zt az esetet ls, amikor nemosak egy ShakespeHEe-ido-zettel, vagy Petőfi verssel, de meg a konstruktívnak tartott Vörösmarty egy versivel is, sőt akármelyik vallásfelekezet legszentebb imádságával is nem megfelelő helyen és id őben,nyugtalans ágot lehet kelteni. Bizonyos izgató •:rziseket lehet plántálni az emberekbe, . . örök harc ez az abszolút és a relatív álláspont között. A hatóságok a relativitás álláspontjára kell hogy helyezkedjenek minden esetben. Nem lehet aoszolüt mértékkel mérni ezeket a dolgokat - hangsúlyozta a főkapitány -.A magyar helyzet a legmegnyugtatóbb a hatósági eszközök kérdésében; ha Európában akár jobbra, akár balra nézünk, sokkal kellemetlenebb és elszomorítóbb tendenciákat látunk. Magyarországon példás a közrend, boldog sziget vagyunk ebből a szempontból* Helyzetünk jobb, mint sok külföldi államnak. Ujbol hangsúlyozom, Magyarországon nincs cenzúrai A bemutatott hat Petőfi-vers közül,amelyet egy matinén akartak felolvasni, mind a hat olyan volt, amelynek felolvasása tendenciózus lett volna. Bánóczi László kivételével a bizottsági tagok tudomásulvették a főkapitány felvilágosításait, majd Fábián Béla felszólalására Osilléry •Béla váL szolt még, s ezzel a közigazgatási bizottság ülése vaget -ert. /MOT/Vr. Lá. [íh' V EGYHÁZI HÍREK FELVINCZI TAKÁCS ZOLTÁN BESZÁMOLT KELETÁZSIAI ÚTJÁRÓL, Vasárnap este, az üllŐi-uti református templomban, a templom harangalapja javára magasszinvonalu ünnepség volt, amelyen Felvinczi Takács Zoltán dr., a Hopp Ferenc keletázsiai művészeti múzeum igazgatója rendkívül érdekes beszámold t tartott legutóbbi tizenháromhónapos keletázslal útjáról. A kitűnő esztétikus és publicista hangoztatta előadásának bevezetőjében, hogy kiutazása előtt hosszabb időt töltött már az ázsiai népek művészetének tanulmányozásával és tapasztalatai mindenben igazolták az elképzeléseket. Felkereste odakinnt, Dardzsillngban Körösi Csorna Sándor sirját és közvetlenül győződhetett meg arról, hogy India tudományos körei ma is rendkivüli jelentőséget tulajdonítanak a nagy magyar kutató úttörő munkájának. Nagy elismeréssel szólt Felvinczi Takács a Keresztyen Ifjúsági Egyesületek Világszövetségéről /Y.M.O.A,/, amely szerinte is be láthatatlanul fontos eszköze kelet ás nyugat közeledésének. Megállapította az előadó, hogy a kínai falat nem azért építették annakidején, mintha Kína ennek révén elzárkózni akart volna a világtól, ellenkezőleg, azért, hogy fenntartsák a kapcsolatot Hfyugatázsl ával. Hosszabb móltatásban szólt, élményei alapján, a japáni művészetnek az európaiak előtt is annyira rokonszenves jellegzetességeiről és kifejtette, hogy pl. a cseresznyevirág-kultusz a poézis legszebb színeit adta az ázsiai művészeteknek. - Feszült figyelemmel hallgatta a nagyszámú közönség a kiváló magyar kutató előadását, majd az Operaház fiatal alténekesnője, T h u r y Gizella, Kenessev Jenő operaC\ házi karnagy orgonák!sére téve 1 Schubert- és Meyerbeer-arl akat adott elő, ]L ugyancsak Kenessey vezette az Országos Postás Zenekar Mozart- és MassenetJ7 számalt, Faragó József a templom Emlékezet-énekkarát, Fe lvinczi Takács Mariann pedig poétikus gordonkaszámokkal szerepelt. /MOT/F.