Magyar Országos Tudósító, 1937. január/2

1937-01-21 [156]

HÍREK TÖRS TIBOR ELŐADÁSA A KÜLFÖLDÖN ÉLŐ MAGYARSÁGRÓL. A Szent Imrevárosi Kaszinó meghívás ára Tors Tibor országgyűlési képviselő nagyszámú hallgatóság előtt érdekes előadást tartott a külföldön -lő magyarságról és annak szerepéről a revíziós kérdésben, Mlkecz Károly dr.elnök üdvözölte az előadót,aki bevezetésében kifejtette, hogy a magyar revizió kérdése minden egyéb reviziós kérdéssel szemben különösen nehéz probléma, A magyar revizió egy végzetes circulus viclosus bilincselbe szoritódik bele. Ha a revízióról beszélünk, szükségszerűséggel jut kifejezésre minden magyar ember egységes gondolata, Ezt tudomásul veszi a külföld is es ugyanakkor a lelkesedést tápláljuk itthon. Jól tudjuk azonban, hogy az utódállamok resztről hat.lmas antirev 1 zionista mozgalommal állunk szemben. Minden revíziós megnyilatkozásra elképesztő eszközökkel felelnek odpát, s ez elszakadt testvéreink lelki as testi fájdalmával jár. Odaát magyar tisztviselőket bocsátanak el, magyar otthonokat gazdasági alapjuktól fosztanak meg és a sajátos nemzeti kultúra megnyilatkozásait csirájában elfojtják. Ha viszont mi nem beszélünk revízióról, az utódállamok területén élő magyarság könnyen azt hihetné, hogy Magyarország ezt a fontos problémát elejtette es a szentistváni gondolat csökkenőben van. Ez=rt tehát a magyar revízióval kapcsolatban minden egyes propagandaeszközt meg kell ragadni, amelyek a fennforgó szempontok figyelembe vételével ezt a nagy gondolatot közelebb vihetik a megvalósuláshoz. A reviziós kérdésben igen nagy szerepe lehet a külföldöd elő magyarságnak. Két és félmillió magyar -1 szerte a világon,külföldl államokban, nem számítva a megszállt területeken élő három ás félmilliónyi magyars ágot, mert mi őket sohasem tekintjük külföldön elő magyaroknak, - Szt a hatalmas tömeget be kell állítani a magyar revizió szolgálatába. Az egész világon tizenöt milliónyi magyar él, egységes súlyával feltétlenül dominálnia kell a Duna völgyében, hiszen a románok száma tizenegy millió, a cseheké hétmillió, a szerbeké ennél is kevesebb. Törs Tibor a továbbiakban kifejtette, hogy nálunk a kül£ö földre vándorló magyarság sorsával regebben non sokat törődtek. Ezzel szemben a nemeteknek például mindenütt pontosan működő szervezeteik vannakj bármilyen olasz kérdésről legyen szó, a külföldön szétszórtan élő fasciók - zonnal hallatnak magukról, a lengyeleknek is mintaszerű szervezeteik vannak, de még olyan országok ls, amelyek a világháborútól távolállottak, s jólétben élnek, meg vannak a maguk mintaszervezetei. A külföldre szakadt magyarság sorsa nálunk mostohán kezelt kérdés volt akkor, amikor megvolt rá a lehetőség anyagilag, hogy megfejelő szervezetekbe tömörithettük volna őket. Nem születhetett volna meg talán a pittsburgi szerződés sem Amerikában, ha a csehek óriási propagandájával s zembenfWl "VÖit az eredménye, hogy e^esz Amerikát maguk mögé állították, az Amerikában élő milliónyi magyarság szervezetten fellépett volna. A világháború utáni esztendőkben a kormányzatok ezt a k rd st meglátták ... maga jelentőségében. Külföldön azóta nagyot javult a helyzet, a magyar külképviseletek sokkal nagyobb mértékben törődnek a kint élő magyarokkg!^ foglalkoznak velük 3S támogatják őket. A ma. gyaroknak meg Vannak azóta a szépen működő szervezeteik, különösen Franci aors -'.ágban es Amerikában. A külföldi magyarság sorsa sokszor foglalkoztatta a magyar közvéleményt, de volt ido, amikor a hazaérkező nem megfelelő információk folytán az érdeklődés csappant. Azóta ájbelyzet megváltozott, mert ma biztosan tudjuk, hogy a külföldön élő magyarság 80-85^-ig hűséges hazájához, magyar nemzeti gondolkodású és a revizió kérdésében te 1jesen egys ges az eg;sz magyar nemzettel, Törs Tibor ezután elmondotta, hogy a • külföldön elő magyarok nagy áldozatkészséggel mindenütt magyar 1 .pokat tartanak fenn, amelyek a helyi vonatkozású kérdéseken kivül mindig első helyen tárgyalják az anyaországot arintó kérdéseket. üOi