Magyar Országos Tudósító, 1937. január/2

1937-01-27 [156]

/A TORVÉIT/HATÓSÁGI BIZOTTSÁG KÖZGYŰLÉSE.. Folytatás 1./ Schuler Dezső alpolgármester a következő beszéddel vá­laszolt: - Ebben az ünnepélyes pillanatban első kötelességem­nek érzem, hogy mély hódolattal hálás köszönetemet jelentsem a kormányzó ur őfőméltóságának legfelsőbb elhatározáséért, amellyel alpolgármesteri állásomban megerősített. Az a méltatás, megbecsülés és szeretet, ami a polgármester ur hozzám intézett beiktató beszédéből és a törvényhatósá^­gi bizottság részéről felém áradt, szivem mélyéig meghat és megtisztel. Kérem a polgármester urat és a' törvényhatósági bizottság minden egyes tagját, hogy ugy ezért, mint megválasztásomért is el nem muló hálámat elfogadni méltóztassanak. Sohasem fogok megfeledkezni arról, hogy e ki­tüntető, de felelősségteljes tisztségbe is a törvényhatósági bizottság és a polgármester ur bizalma emelt. Legfőbb törekvésem lesz, hogy e bi­zalomnak minden tekintetben megfeleljek. Beiktatásom azonban örökség át­vételét is jelenti. Nagynevű elődök örökét, akik fővárosunk szereteté­ben, tudásban és alkotásokban egyaránt kiválóak voltak. Közvetlen elődöm nemesen érző szivének utols 0 dobbanásáig a fővárost szolgáltam, A magam részéről érdemes elődeimnek méltó utóda szeretnék lenni. Alpolgármesteri munkakörömben és tisztségemben nem járok külön utak*n, A főváros közigaz­gatásának felelős vezetője,-a törvényhatósági bizottság akaratának végre­hajtója a polgármester, Uj hivatalomban tehát fokozottabban és közvetle­nebbül, mint eddig, az ő segitő keze kivánok lenni. Célkitűzéseim az 5 célkitűzései lesznek, A törvényhatósági bizottságnak,a polgármester ur­nák és az önkormányzati szerveknek minden erőmmel, tud asrm :al rendelke­zésére fogok állani, akar az autonómia alkotmányának védőiméről, akár a hozott határozatok végrehajtásár°l, vagy arról lesz sz°, hogy tájékozta­tással, kezdeményezéssel a jövőt szolgáljam. Komoly törekvéseimben mul­tamra fogok épiteni. Minőig meggyőződésem volt, hogy a közületeknek le­hetővé kell tenni, hogy minden egye3 munkára képes polgár saját erejével dolgozhasson családjának a társadalomnak, az egész országnak boldogulá­sán. De ha ezt az egyén munkakészsége dacára elérni nem tudja, a közület kötelessége a bajbajutottakat és az eltartásra szorulókat a jobb jövő számára átmenteni. Azt hiszem ezentúl is akkor fogom leginkább a közér­deket szolgálni, ha arra törekszem, hogy elsősorban ama intézkedéseket se­gitsem elő, amelyek a keresztény mMgg/ arország székesfővárosa polgárai­nak tisztességes megélhetését hivatottak biztositani, A szociális in­tézkedésekkel támogatott gazdasági és művelődési haladás elsőbbségét te­hát magam is vallom, de vallom azt is, hogy elsőrangú érdeke a városnak és az országnak, hogy kötelességének ismerje a pusztulás veszélyének ki­tett ember megmentését. Amikor ezekkel a vezető gondolatokkal k.vánom szolgálatomat ellátni, nem akarok abba a hibába esni, amivel a nehéz idők szomorú jelenségeként gyakran találkozunk. Vannak, akik azt hiszik, hogy a fővárost, az országot boldogitani csak az ő gondolataik, eszméik elfo­gadásával és csak általuk, illetve szervezetű]: keretében lehet. Meggyő­ződésem, hogy embertársaik., és joszándéku elgondolásaik tárgyilagos megértésével sok olyan erő elpazarlását lehet megakadályozni, aminek meg­becsülésére ma különösen szükség van. Egy emberöltőt raeghaladő becsületes és nem egészen eredménytelen közéleti tevékenység után fehérbe borult fejjel, de fiata­los lélek, el és munkakedvvel állok a mélyen tisztelt'közgyűlés előtt, hogy mint alpolgármester letegyem a munka fogadalmát. Fogadja el tőlem f óvárosunk önkormányzata és támogasson törekié se irnboa . mert én forró szivvel kívánom és szentül hiszem, hogy munkánk eredményeként el fog jönni egy jobb kor,a magyar kultúrában és anyagiakban erős Budapest bol­dogabb kora, /Folytatása következik,/

Next

/
Oldalképek
Tartalom