Magyar Országos Tudósító, 1937. január/2

1937-01-22 [156]

BORNEMISZA GÉZA ELŐADÁSA A RAÓIONALI ZÁLÁ3 I BIZOTTSÁGBAN* A Magyar Racionalizál ás 5. Bizottság abból a colból, hogy szélesebb körben ismeretessé tegye, s mintegy példaadóan bemutassa a racionalizálás eszközeinek alkalmazása által egyes nagy közüzemekben es . egyes korszeoüen vezetett előkelő iparvállalatoknál a gazdaságosság eme­lése terén eiart eredmanyeket, előadássorozatot rendez, amelynek elő­adóiul a nagy közüzemek es iparvállalatok vezetőit kérte fel 0 Az előadássorozat első előadása pénteken délután ^volt a GYOSZ Akademia-utcai szákházának nagytermeben. amelyet zsúfolásig meg­töltött az érdeklődő közönsog. Ott volt a többi között Dalnoki-Kov át s Gyula államtitkár, Hallá Aurél államtitkár, Kruchlna Károly báró minisz­teri os ztályfőnök. Hegedűs Lóránt volt miniszter, Hantos 12lemar ny. ál­lamtitkár, Kuncz Ödön, Rohringer Sándor, Ml hal 11 o Győző, Söpkóz Sándor egyetemi tan árok v/Perc ze 1 Miklós, a Beszkárt vezérigazgatója, Barczy­Barczen Gábor es ' é. Buday ..Goldberger Leo f elsőhá­-1 tagok, Biro Pál, Kűane aóránd. és Grecsak Richáfd országgyűlési kop­viselok, Morvay Endre és Király iv álmán f öv arci tanácsnokok, Serbán Iván, Posch Gyula a PJCcVe zerigazgatój a, Urbanovlch Zoltán, Keleti Kor­nél, Lázé László MÁV igazgató, s a gazdasági élet igen sok más kitűnő­sége. _//íf j .vltez Horthy István min .tan*, az Állami Gépgyár vezérigazgatója Az ülést h o r 1 n Ferenc dr» felsőházi tag, a Magyar Racionalizálási Bizottság elnöke nyitotta meg. rámutatva arra, hogy a racionalizálás nem megtakarítást jelent tisztviselőkben es munkásokban, hanem uj munkaalkalmak teremtését, s Így több embernek a megélhetését. Ezután Bornemisza Gaza, a kereskedelem- es közle­kedésügyi minisztérium vezetésével megbízott iparügyi miniszter tartott előadást "Minő feladatok várnak a magyar racionalizálási mozgalomra?" c imme1. A miniszter bevezető szavaiban kijelentette, hogy őszinte örömmel nyitja meg a meginduló érdekes előadássorozatot, mert ö maga volt az, aki már egy esztendővel ezelőtt felhívta a Racionalizálási Bizottság figyelmét arra, hogy necsak a racionalizálás által elérendő eredmények­ről és az -zok eléréséhez vezető eszközökről es módszerekről beszeljünk, hanem a szélesebb gazdasági közvéleménnyel meg kell ismertetni azt is, hogy a racionalizálás eszközeinek alkalmazásával valóban miö ertünk el, Szükség van mindig ujabb és ujabb előadásokra, mert mindig ujabb és ujabb nemzedékek azok. amelyek előtt a racion^ 11 zálás gondolata.it meg kell ismertetni, s mindig ujabb és ujabb feladatok merülnek fel, amelyek­kel foglalkonnunk kell, A racionalizálásnak az a leghatalmasabb propa­gandája, ha egyes nagy magyar iparvállalatok as jelentékeny közüzemek vezetői maguk számolnak be arról, hogy üzemeikben mind műszaki, mind ke­reskedelmi vonatkozásban a racionalizálásnak minő eszközeit alkalmazták, ezekkel mit értek el es mennyiben sikerült a gazdaságosságot fokozni, Ezart igen helyes a bizottságnak az e kezdeményezése, hogy a most meg­induló előadássorozat előadóiul közüzemi es iparvállalati vezetőket nyert meg, - Tudatában vagyok annak - folytatta a miniszter -, hogy az ip^ri termelasnek vannak üzemi es üzleti titkai, olyanok, amelyek­nek nyilvánosságra hozatala a vállalat érdekeivel ellentétben áll. Van­nak azonban a racionalizálásnak olyan eszközei es módszerei, amelyek ma már külföldön is az ip..ri gazdálkodásnak közkincsei, s nálunk sem lehet semmi akadálya annak, hogy ezekről az iparvállalati vezetők nyíl­tan, minden túlzott titkolózás és féltékenykedés f olretetel .vei beszél­hessenek, s ezáltal a közép- és kisebb vállalatokat mintegy a példa ere­j .ve 1 a maguk követ .sere biztassák^ Ma már általánosan ismert gondolattá vált az, hogy az ip.rnak és a mezőgazdaságnak a sorsa szoros összefüg­gésben áll egymással, de sajnos meg nem jutottunk el annak felismerésé­hez, hogy ez a sors közösség fennáll maguk között az iparvállalatok kö­zött is, - A másik ok, amely miatt szívesen vállaltam ennek az elő­adássorozatnak megnyitását, az, hogy erről a helyről is hangsúlyozzam, | hogy ma iparfejlesztésünknek jE iparpolitikáik? egyiE igen fontos és . leégető kérdése éppen a racionalizáláss annak eszközeinek okos, jóZan, V a a mi szociálisés gazdasági helyzetünkkel számot vető alkalmazásáé ORSZÁGOS LEVÉLTAR /?o ly tat ás a k ö" e b 1 - -• .} 1 - '

Next

/
Oldalképek
Tartalom