Magyar Országos Tudósító, 1937. január/1

1937-01-14 [155]

— IFJ, DR. MESKó ZOLTÁN ELŐVEZETÉSÉT RENDELTE EL A KIRÁLYI TÁBLA. Ifj, dr. Meskó Zoltán az 1935 évi képviselőválasztások alkalmával a Gyöngyösi-Molnár -féle nyomdában "Magyar Földműves" megszólitásu röpcédulát rendelt meg, illetve nyomatott ki, húszezer példányban, If^. dr, Meskó az elkészült röpiratokat szétküldte az egyes vidéki választókerületekbe. A teles példányt 1935 március 13-án mutatta be a budapesti királyi ügyészségnek. Az ügyészség választási vétség cimén ifj. Meskó Zoltán ellen bün^ dl feljelentést tett a főkapitányságnál s kérte a nyomozás lefolytatását, arra való utalással, hogy a röpcédulák terjesztése az úgynevezett "válasr.tási tilalmi időszakra" esett. Az ügyben a budapesti büntetőtörvényszék Várady-Brenner-tanácsa tartotta meg az elsőfokú főtárgyalást. a hol a vádlott tagadta bűnösségét. Ifj. df, Meskó Zoltán vádlott beismerte azt, hogy a röpcédulákat ö rendelte meg, de ezt a törvényes határidőn belül eszközölte, illetve bonyolította le. i A büntetőtörvényszék ifj. Meskó Zoltánt a választási vétség vádja alól felmentette éspedig az alábbi érdekes megokolással: "A törvényszék felfogása szerint - mondja ki többek közt a felmentő Ítélet indokolása - ilyen esetben csakis "valaki", tehát fizikai személy feljelentésére indulhat meg a bűnvádi eljárás, amelyet ennélfogva hivatalból nem lehet lefolytatni, A rendőri hatóságok és a rendőrközegek nem tehetnek joghatályos feljelentést. Ami a királyi ügyészség feljelentési jogát illeti, ebben a tekintetben a törvényszék szintén nemlegesen döntötte él a felmerült jogi kérdést, A királyi ügyészség ugyanis éppen az a hatóság, ahol a feljelentéseket meg lehet és meg kell tenni s ahova a más hatóságnál tett feljelentésieket át kell származtatni, A királyi ügyész ség a hozzá érkezett feljelentések elintézéseképpen különféle módokon intézkedhet, de ezek közt az intézkedések között további feljelentéstétel lehetősége nem szerepel. Ha pedig a királyi ügyészségnek a saját észlele'e alapján jut tudomására valamely'bűncselekmény, - ha nem magáninditványra üldözendő cselekményről van szó, - vagy elrendeli a nyomozást, vagy más intézkedést tesz, de féljelentést ebben az esetben sem tehet. Ennek elsősorban logikai oka van. tudniillik önmagánál senki sem tehet feljelentért; rendőri hatóságnál pedig az ügyészség azért nem tehet feljelentést, mert éppen a rendőri hatóságoknak kell jelentést tennlök az ügyészség számára" az egyes bűnügyi nyomozások eredményéről. Az ügyészség ilyfajta feljelei* téstetellel kétségtelenül deminuálná a saját hatóságának törvényben bizto sitott jogállását. Az ügyészség ilyen természetű megkeresései mindezeknél fogva sohasem bírhatnak a feljelentések perjogi jellegével, A vonatkozó törvény indokolása a választási büncselelemények miatt folytatott bűnvádi eljárást a "polgárok'érdekharcának" nevezi. Ha az eljárást hivatalból is meg lehetne indítani, az indokolás nem használhatta volna ezt a kitételt. Mindezek alapján a vádemeléshez és az eljárás folytatásához szükséges bűnvádi feljelentés, mint perjogi előfeltétel, a jelen esetben hiányzik s igy a vádlottat az ellene emelt vád alól fel kellett menteni" állapította meg a büntetőtörvénysaék Ítéletének indokolása. A királyi ügyészség fellebbezése folytán a nem mindennapi jelen tőségü ügy felsőbb elbírálásra a királyi tábla Harmath-tanácsa elé került, A táblai főtárgyaláson azonban a szabályszerűen megidézett Ifj, dr. Meskó Zoltán vádlott'nem jelent meg s távolmaradását elmulasztotta kimenteni,ezért a tábla - a kir, főügyész Inditványára - elrendelte a vádlottnak a legközelebbi táblai főtárgyalásra leendő elővezetését. Az uj határnapról a táblai tanács Írásban fogja értesíteni az érdekelteket, /MOT/ Ky,