Magyar Országos Tudósító, 1937. január/1
1937-01-13 [155]
/1LK...T PROFESSZOR ELÖADAS^. Folytatás 1./ Felszólalta** többek között Frank Miklós dr. főorvos, az egyesület főtitkára, valamint Tausz Béla dr., akik rámutattak az előa: L> jelentőségére és Hermann Harrassowitz dr. fejtegetéseinek fontosságára. A felszólalásokra a professzor válaszolt, majd Benczúr Gyula dr., bezárta a vitat. /MOT/Sy. AMBRÓZY GYÖRGY MS KI33 ENDRE KECSKEMÉTI POLGÁRMESTER ELŐADÁSA A BAROSS-SZÖVETSÉGBEN, A Baross Szövetség országos idegenforgalmi és fürdőügyi főcsoportja szerdán este tartotta ezévi első előadóestjét. Az ülésen igen előkelő és nagyszámú közönség vett részt. Ott láttuk többek között gróf Ambrózy Lajost, az osztrák-magyar monarchia volt meghatalmazottminiszterét, dr, Fáy István kecskeméti főispánt, Dezső Kázmér nagykőrösi polgármestert, Zsitvay Tiborv. igazságügyminisztert, Lipthay László felsőházi tagot, Hertelendy Miklós országgyűlési képviselőt, Fekete Imre kiskunhalasi polgármestert, Farkas Sándor székesfehérvári helyettes polgármestert, dr. Egyed Ferenc miniszteri tanácsost, Petricsevics ezredest, dr, Szviezsényi Zoltán miniszteri tanácsost, a Gyógyhelyi Bizottság igazgatóját, Lingel János kormányfőtanacsost és sok mást. Az előadóestet vitéz József Ferenc királyi herceg, a szövetség főcsoportjának vezérelnöke nyitotta meg, majd A m b r ó z y György nagybirtokos, a Mária Terézia-rend lovagja, a magyar gyümölcstermelés kiváló szakértője a magyar gyümölcs idegenforgalmi vonzóerejéről tartotta meg nagy érdeklődéssel hallgatott eló'adását a Ambrózy előadásának mottója egy angol közmondás volt:"naponta egy almát és távoltartod az orvost a házadtól". Ismertette az előadó a magyar gyümölcstermelés fejlődésének történetét, Magyarország területén 1929-ben 15,679,000 gyümölcsfa volt, ebből azonban a helytelen ültetés és szakszerűtlen kezelés miatt export szempontjából csupán tizmillió fa vehető számításba, A magyar gyümolcsexport 1936-ban nagy fejlődést mutat, de még csak a kezdet kezdetén vagyunk. Meg kell oldani a gyümölcstermelés és értékesítés legfontosabb problémáit, amely a jövő legelső feladata c Igy a gyümölcsnemesitést, a standardizálást, az olcsó termelési árak biztosítását, a modern, gyors és olcs 0 szállitást, a gyümölcs márkázását, belföldön való fogyasztásának propagandáját, olcsó cukrot kell biztosítani a gyümölcskonzerv-készitéshez, a gyümölcstermelő gócokban olcsó bérhütőházakat kell rendelkezésre bocsátani és rendszeresen kell foglalkozni a vitamin-kutatással, A kivitelt fokozni kell cseresznyében, meggyben, kajszinbarackban, szilvában, őszibarackban, szőlőben, eperben, ribizliben, téli almában és körtében, valamint dióban és mogyoróban. Részletesen kifejtette Ambrózy György, hogy a magyar gyümölcstermelés milyen nagy segitsé get jelent és jelenthet még idegenforgalmunk szempontjából, A kitűnő magyar gyümölcs nagy vonzóerő és semmi akadálya annak, hogy például Budapest fürdőváros gyümölcskura-központ is legyen, Ambrózy György nagy tetszéssel fogadott előadása után dr, A i s s Endre, Kecskemét varos polgármestere Kecskemét idegenforgalmi tevékenységéről, ennek eredményeiről és a jövő szerveiről beszélt. Rámutatott arra, hogy Kecskemét idegenforgalma tulajdonképpen 1933-ban kezdődött akkor 1,209 külföldi látogatott el Kecskemétre, 1934-ben már 3.307, 1935ben 5.917, 1936-ban pedig 9,515 külföldi vendége volt a varosnak, Kecskemétnek igen előkelő külföldi látogatói voltak a közelmúltban is, igy a svéd tronörökösnő, a három sziámi hercegnő és bebizonyosodott, hogy oz a város nemhogy elvonná a főváros idegenforgalmát, hanem inkább fokozza, Kiss Endre ezután filmelőadás keretében mutatta be a kecskeméti gyümölcskultúrát, az * Európa-szerte hires gyümölcspiacot. Az előadóknak József Ferenc királyi herco.e;, majd ilovszky János, a szövetség országos elníjke mondott köszönetet értékes előadásai-ért : /MOT/B
