Magyar Országos Tudósító, 1937. január/1

1937-01-12 [155]

—- ZU ÁLLÁSOK ÍGÉRGETÉSÉVEL ELKÖVETETT CSALÁSI ÜGY /lefolytatás./ A mai folytatólagos tárgyaláson vitéz Vargha Béla védő több indítványt terjesztett elő a bizonyítás kiegészítése tekintetében, amelyeknek egy részét Zsolnay Imre királyi ügyész nem ellenezte. A törvényszék azonban elutasította az indítványokat, mert azokat az ügy elbírálása szempontjából fölöslegeseknek tartotta. A perbeszédek elhangzása után a törvényszék bűnösnek mondotta ki Pályi Lajosnét többrendbeli csalás bűntettében és ezért egyévi börtönre itólte el, amelyből négy hónapot és tizenöt napot az eddigi vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vett. Az Ítélet ellen ugy a vád, mint a védelem képviselői és a vádlott is fellebbeztek. /MOT/í,:.', —^ HATÓSÁG •» ELŐTTI RÁGALMAZÁS VÉTSÉGÉÉRT EGYÉVI FOGHÁZ, Dr, Ancsin Pál és dr. Vajda Rezső ügyvédek följelentésére kétrendbeli ható ság előtti rágalmazás vétsége cimén eljárás indult meg Arany Viktor Győze mérnök ellen. A följelentések szerint Arany Viktor az Ügyvédi kamarától pártfogó ügyvédek kirendelését kérte különböző polgári pőréinek lefolytatására. Az ügyvédi kamara Ancsint és Vajda Rezsőt bizta meg ezzel, akik aztán érintkezést is kerestek a mérnökkel, hogy tőle a pörök viteléhez szükséges információkat megszerezzék, A mérnöktől azonban nem tudták megkapni a kórt információkat, ugy hogy a mérnök megfelelő képviseletét sem tudták emiatt ellátni. Arany Viktor Győző erre fegyelmi följelentést tett a két ügyvéd ellen az ügyvédi kamaránál és hűtlen kezelés cimén is följelai tette őket. Följelentésükben az ügyvédek előadták végül, hogy ezek az elj árasok mind az ő teljes rehabilitálásukkal nyertek befejezést, amennyiben az eljárást megszüntették, Dr, Vincze Gyula büntető járásbir

0 ma tartott Arany. Viktor Győző ügyében tárgyalást, A mérnök tagadta bűnösségét és azzal védekezett, hogy ő nem alaptalanul tette meg az ügyvédek ellen följelentéseit, A tárgyalás lefolytatása után a járásbíróság bűnösnek mondotta ki a mérnököt kétrendbeli hatóság előtti rágalmazás vétsége cimén és ezért többszörösen büntetett előéletére való tekintettel egyévi fogházra Ítélte el. Az Ítélet nem jogerős, /MOT/ Ma, . MM — — ** A ZUGLÓI RABLÓGYILKOS BÜNTETÉSÉT A TÁBLA ÉLETFOGYTIGLANI FEGYHÁZRA SÚLYOSBÍTOTTA. Vidovenyecz János harminchároméves napszámos ezelőtt három évvel törvényesen elvált vidéken élő feleségétől és Budepestre jött szerencsét próbálni. Az 1935 év tavaszán a fővárosban megismerkedett Batár Andrásnó gyári munkásnővel, akivel hamarosan közös háztartásra lépett. Velük lakott' az asszony három kiskorú gyermeke, valamint öreg édesanyja is, Vidovenyecz folyton hazudozott Batárnénak, kimaradozott, állásából többször kiesett a általában rendetlen életmódot folytatott, ugy hogy Batárné - főként édesanyja unszolására - hamarosan kiadta az útját, Vidovenyecz János ezután h°napokig foglalkozás és állandó lakás nélkül lézengett, mig végül az 1936 év februárjában sikerült elhelyezkednie Fried Margit Telep-utca 27. szám alatti szénáruüzletében. Fried Margit nem volt megelógsdve a legénynyel, félt is marcona külsejétől, ugy hogy március végén, alig néhányheti alkalmaztatás után állásából elbocsátotta, Vidovenyecz Jánosban - a bir°ság megállapítása szerint - már ekkor megfogamzott az a gondolat, hogy a púpos, feltűnően vézna és kicsiny testalkatú Fried Margitot valamilyen uton-módon ártalmatlanná teszi ós kirabolja. Április 8-án véglegesen elhatározta magát a szörnyű tettre* az esti órákban, amikor tapasztalata és tudomása szerint a nŐ üzletét lezárta és a napi bevétellel az elhagyott kültelki utcákon hazafelé tartott, lesbeállt a szenespince előtt. Nem sokáig kellett várakoznia, Fried Margit a szokott időpontban, este nyolc órakor bezárta az üzletet és eltávozott, Vidovenyecz utánalopódzott, hátulról - egy hatalmas lökéssel - a földretasziíotta, majd a gyenge kis nő arcát a homokba szorította mindaddig, amig csak életet sejtett benne, Fried Margit az orvosok megállapítása szerint tiz percig vívódott a halállal, majd kiszenvedett. A gyilkos ekkor magához vette a retiküljében talált pénzeserszényt, tartalmukat, mintegy kilencven pengőt, a zsebébe gyömöszölte s a tárcákat a közeli Rákospatakba dobta. A pénZen Batárné gyermekei számára vásárolt ruhaféléket és kisebb ajándékokat, ezenfelül az ujabb összeköltözés reményében tizenhárom pengő készpénzt adott az ass^ony hak, azzal a rendeltetéssel,h ogy azon foglalózzon le számukra uj lakást. /Folyt.köv./ Ky,