Magyar Országos Tudósító, 1937. január/1
1937-01-11 [155]
ZU GYILKOS CIGÁNYLEGÉNY* s ,,/l. folytatás./ sógoraim, ugyanis felkértek arra, hogy születendő kisgyermekük keresztapáé ságát vállaljam el. Ezért volt szükségem pénzrej a hatjpengőt ugyanis keveseltem..; - De miért? Hát ennyi pénzzel nem lehet keresztkomaságot'vállalni? - kérdezi az elnök Varga Páltól, - A maguk körében az a szokás, hogy a keresztszülőnek'kell a keresztelőt anyagilag kitártania?, - 1 gen l - feleli a vádlott bizonytalanul - egyszóval előbb vasat akartam venni, de aztán eszembe jutott, hogy olyan rövid idő alatt amugysem tudnám a nyersvasat kellőképpen feldolgozni, sőt értékesíteni is. Ezok után elmentem Horvát József nevü ismerősöm házához és ott nagyobb társasággal leültem kártyázni. Nyerni szerettem volna, de ez nem sikerült. Ebikerestem azután, amikor már a hat^pengőmet "is elveszítettem a kártyán, Varga Károly nevü bátyámat s tőle kértem tiz-tizenkét pengőt kölcsön. Varga Károly azonban azon a napon a megrendelőinek nem "liferált", igy nem ie^ tudott nekem pénzt kölcsönöznie Kölcsönkértem tőle egy felöltőt, mert fáztam* Kaptam is egy mikádó-kabátot„ Most már az volt a tervem, hogy lopni megyek, Masárut akartam lopni ? előbb egy ismeretlen telepen, majd az Erősféle óoskaVaskereskedésben próbálkoztam meg, de mind a két helyen olyan sokan voltak, hogy tervem nem sikerült. Délután négy óra lehetett, amikor pénz és minden nélkül ó. Osanádi-útca közelébe érkeztem. Benéztem a Strc. —singer-féle'vastelepre, nem láttam ott senkit, erre bementem. Itt járatos voltam, ugy, hogy egyenesen a telep egyik sarkába siettem s ott nagyjából össze is válogattam vagy negyven kilóra való vasanyagot, azzal a széna-ókkal, hogy azt majd alkalmas pillanatban elviszem. Munkám közben többször benéztem a kis irodahelyiség ablakán,senkitjjsem láttam ott. Erre azt gondoltam magamban hegy okosabb lesz, ha bemegyek az irodába és ott az asétalfiókből próbáluk készpénzt lopni. Beléptem s a következő pillanatban, legnagyobb meglepetésemre Streisingerrel találtam magamat szemközt. Hirtelen ugy megijedtem, hogy jóformán meg sem fontoltam, mit teszek, felemeltem a véletlenül kezemben maradt, tizenöt mUlimóter vastagságú vasdarabot és azzal'StreIs ingert fejhesújtottam. Homályosan olyasmit terveztem, hógy leütöm, ártalmatlanná teszem és azután ki fogom rabolni, Streisinger, nagy 'megdöbbenésemre, többször megismételt ütésem ellenére'sem esett Stasze, mire a vaspáloával való csapkodást tovább folytattam, Ugy rémlik előttem, hogy Streising;er talán a negyedik fejbeütés után hirtelen hanyattvágódott, mire ón még keltőt vágtam rá, - Ezzel a vasdarabbal ütött? - mutatja fel Patay dr, elnök a bűnjelek közt elfekvő, mintegy negyven r r, "*„jmé ternyi hosszúságú, kisujj vastagságú^ rozsdás vasdarabot?, - Igen, - mutatott rá a vaspálóára helyeslőén a vádlott^ aki a továbbiak során részletesen elmondotta, hogy Streisinger ruhájának zsebéből ezután kiemelte a bőrtájjeáját, valamint a nadrágzsebéből egy zippzáras erszényt, magához vette aranyóráját, a lánccal együtt, - Ekkor már"a földön elterült ember erősen vérzett - folytatta vallomását Varga Pál - én egy ott talált ruhát dobtam a fejére, A'kis v-sdorongot a telepről távozóban eldobtam. Kiérve villamosra szálltam, a tárcákat csak"otthon. Újpesten néztem meg, A nagyobbikban 47o pengő volt papírpénzben, a kisebbikben pedig tiz darab ezüst egypengős,'Most már elmentem bevásárolni t Vásároltam magamnak egy fekete öltönyt, lakkcipőt, nyakkendőt, felsö^kabátot, selyem^sált és a szükséges fehéritemüeket és apróbb tárgyakat,, Azután betértem az egyik'újpesti közfürdőbe. Itt összeosomagoltam előzően viselt ruhadarabjaimat, amelyek többé-kevésbé véresői: lettek. Két szürke nadrág volt rajtom, mert fáztam, továbbá egy kiskabát és a kölcsönkapott míkádókabát, Sapkát nem viseltem. Később találkoztam házastársammal, Balog Katalinnal, valamint az ő testvórhugával: Farkas J zsefnévál, akinek közben megezüDaA a kisbabája. Az asszonyoknak azt mondtam, hógy kártyán nyertem a pénzt, abból ruházkodtam ki, - Hát Balog Katalin nem érdeklődött a közelebbi'részletek iránt? - Nem ugy sz oktat torarr P Hárman ezután elmentünk, hogy a keresz-' telőre italt vásároljunk, Vettünk ötven liter bort, huszonöt liter mustot, három liter rumoii és ódes-^pálínkákat. Az italt taxin vittem Farkasokhoz, a soffőrnek tiz penyőt adtam, az italért körülbelül 47 pengőt fizettem, - Hát"hányan voltak ehhez a rengeteg italhoz? - Tiz-tizenkét vendlégre számítottunk. - Hallatlan^ hiszen igy minden emberre hat-hét liter ital jutott - csóválja meg a fejet az elnök, /Folyt, köv»/Ky,
