Magyar Országos Tudósító, 1936. december/2

1936-12-17 [154]

utolsó óv ötöd folyamán még gyorsabb Ütemben romlottak, illetőleg a halálozásoknál kisebb mértékben javultak, mint az azt megelőző években* Majd megállapítja, hogy ha a Magyarorsz :.gra vonatkozó arányszámok Európa többi országénak hasonló adataival állíttatnak szembe,, a születési aránys zára csupán a Balkán államokban, továbbá Lengyelországban és Olaszroszágban kedvezőbb a magyarnál, a halálozási arányszám pedig még mind lg nagyon kedvezőtlen, mert a mienket csak Rom óni áé múlja felül. Ennek megfelelően a természetes szaporodás arányszáma, amely nálunk az 1921 óta eltelt hárem ötéves időszak átlagában 95-re, 90-re, végül 66- ra esett vissza, nagyon elmarad a Balkán államoknak és Lengyelországnak mintegy 130-as, valamint 0 las sors •: ágnak 97-es aránys sémáitól. Általában Magyarország népességi viszonyok tekintetében még ma is a nyugati as ke le ti államok közt foglal helyet as a cevniwszetes szaporodás abszolút hanyatlása az utolsó öt ev folyamán az európai államok adatai sorában a legnagyobb lett. Ezíjuán ismertette Konkoly-Thege Gyulejdr. as idevágó legfontosabb adatokat s a születések számának folyamatos apadása.? a házasságok termékenységének még a rendelkezésre álló szük adatok szerint is folytonos csökkenése, a halálozások számának ki nem elégítő csökkenése s a halálozások korcsoportok szerint való megoszlás a alapján megállapította, higy azok Magyarország népességi enntartó erej ének arról a nagyfokú gyengü1 smről számolnak be, amely a természetes szaporodást a legutóbbi években már a "álság útjára terelte. A legutolsó évek adatai pedig már arra utalnak, hogy ha ez a gyengülés akadályba nem ütközik; a válság kikerülhetőt' lenné is lész. Megnyugvást/keltett az a megállapít ás a, hog- a csecsemőha and ós ág, amely a századfordulón ezer csecsemőre szómitva általában 260ot tett, a közelmúlt években nemcsak a városokban lett kisebb., hanem a vidéken is 173-ra s mállott alá, s hogy a gyermekkorban levők halandósága általában meg ennal is jobban csökkent, ami azt bizonyltja, hogy ma már az erre hivatottak kellő gond >t igyekeznek fordítani a falu közegészségügyére is. Erre pedig annál is inkább szükség van, mert a mezőgazdasággal foglalkozó napess-g lesz - ha a születések a jövőbén is abban az arányban csökkennek, mint napjainkban - Magyarország népességének egyetlen olyan rétege, amelynek népess pótló ereje részben mégis megmaradt s amely kellő védelem mellett egyetlen biztosítéka less annak is, hogy az ország el ne n - pte.""énedj ék. Rendkívül érdekes előadását, amely az idevágó és már nem egyszer megvitatott anyagnak újszerű tömör • .sűrítésével Magyarország népesed Jai viszonyainak, Illetőleg azok leromlásának rendkívül áttekinthető is világos kepét rajzolta meg, azzal fejezte be Konkoiy-Thege Gyula dr,, hogy áj Iámnak és társadalomnak közös kötelessége, hogy megfelelő akadályokat állítsanak a gyengülés utj ábs., hogy az ország népességének szaporodása legalább arra a s_zinvonalra emelkedjék, amelyre a nemzet boldogulásának feltétlenül szüksége van. Egyszersmind bejelentette, hogy a Központi Statisztikai Hivatalnál megtette mindazokat a szükséges Intézkedéseket, amelyeknek segítségéve 1 kitölthetők azok a hézagok, amelyek az egyébként világviszonylatban is elsőrangú magyar népmozgalmi statisztika terén plo a házasságok termékenységének és a halandóság nagyságának megállapításánál még mutatkoznak, hogy a magyar statisztikai szolgálat mint minden tevékenységével, ugy ezen a téren is tőle telhetően szolgálhassa a magyar nemzet javát./MOT/Sz,M. °^zágoslevéi i -~ K-szekció LTAR "><f