Magyar Országos Tudósító, 1936. december/1

1936-12-02 [153]

2. törvényszéki kiadás. Budapest, 1936, december 2, LEBONTATTA A NEMFIZETŐ LAKÓ LAKÁSÁNAK FALÁT. Pelisek K "'oly faesztergályos kéthónapi bérrel adós maradt Rózsa-utca 11. számú házban lévő lakásának bérével, amiért aztán a háztulajdonos pert is indított ellene. A bérfizetésre halasztást kapott, azonban a ház november 1-én gazdát cserélt. Az uj háztulajdonos, Scbuchmann Árpad cipőpántcsatnagyiparos azonban már nem volt olyan türelmes, mint az előző háztulajdonos. November 2-án, amikor Pelisek a feleségével este munkájáról hazaért, furcsa meglepetés érte. A lakásának az oldalfalait a háztulajdonos egysze rüen lebontatta, ugy hogy Pelisek az éjszakát már az udvaron töltötte.Másnap reggel Schuchmann megkönyörült rajta, még pedig olyképpen, hogy kölcsön adott Peliseknek harminc pengőt, de csak oly feltétel mellett, hogy Pelisek egy zálogcédulát adott biztosítékul. Ezt a harminc pengőt Schuchmann azért adta kölcsön a kilakoltatott faesztergályosnak, hogy egy ujatb lakást keressen magának, Pelisek vállalta is, hogy november 4-én kiköltözik. Le is foglalózott a Schuchmanntól kapott harminc pengővel egy másik lakást, oda azonban a háztulajdonos azért nem eügedte be, mert két gyereke volt és abban a házban csak gyermektelen lakók kaptak lakást. Erre újból visszament Pelisek a régi Rózsa-utcai lakására, ott azonban Schuchmann már az összes bútorait kocsira rakatta és előbb az utcán ppróbálta elhelyezni, ott azonban a rendőr nem engedte s ezért a fiózsa-utoa 11, számú ház udvarán helyezte el Pelisek cókmókját, A furcsa kilakoltatás miatt Pelisek kártérítési pert indított a cipőpántnagyiparos ellen s ezt a pert • ma tárgyalta a központi járásbíróságon Binder járásbirósági alelnök. A tárgyaláson Schuchmann jogi képviselője elismerte azt, hogy lebontatta Pelisek lakásának oldalfolait, azonban arra hivatkozott, hogy ő Pelisékkel másnap a lebontás után egyezséget kötött, adott Peliseknek kölcsön harminc pengőt, Így tehát se.miféle kártérítéssel ném tartozik, Pelisek képviselője ezzel szemben hangoztatta, hogy a harminc pengős kölcsönt Pelisek osak kényszerhelyzetében.vette fel, hogy egy ujabb lakáshoz juthasson, mert hiszen a bútorai már részben elvesztek és részben udvaron voltak, így tehát semmiféle egyezségről közte és Schuchmann között nem lehetett szó Egyébként is ^chuchmann ellen büntető feljelentést is tett, Binder alelnök elrendelte a felek személyes meghallgatását ós evégből a tárgyalást december 3o-ára elnapolta, /MOT/ H, — KÉNYSZEREGYEZSÉG, - Zimmer Mária oki, műkertésas és kertépítő /Zuhatag-u, 7/b/kényszeregyezségi ügyében a törvényszék jóváhagyta a létrejött egyezséget és a vagyonfelügyelő diját és kiadását 195 pengő 4o fillérben állapította meg. /MOT/, — KIK VERTÉK AGYON A FORRADALOM IDEJÉN ESZTERGOM MELLETT A HÁROM. BRUTÁLIS VÖRüSKATONÁT ? Az 1918-as Xovrc.dalomnak borzalmai tárultak fel ma a pestvidéki törvényszék Fajth Gáspár-tanácsa előtt. Még 1918 november 5-én történt, hogy az Esztergom közelében lévő Nagysáp községben véres zavargások törtek kij melynek során három vöröskatonát a felizgatott tömeg agyonvert. Később a hatóságok eljárást indítottak Kovács István cigányzenész és több társa ellen. Elfogatóparancsot adtak ki kovács ellen, akit most, néhány héttől ezelőtt fogtak el, A pestvidéki ügyészség szándékos emberölés bűntettével vádolta meg, - Nem érzem magamat bűnösnek - mondotta a harmincnyolcéves cigányprímás,- Igaz, hogy én is résztvettem azon a nópitéleten, amely a for radalom idején, november 5-én zajlott le Nagysápon, egy puska agyával én is ütöttem az erőszakoskodó vöröskatonákat, a puska azonban véletlenül sült el... A vádlott Kovács István elmondotta, hogy sejtelme sem volt arról, hogy őellene körözőlevelet adtak ki. Az ország minden városában járt azóta és legutőbb mint cigányprímás Komáromban zenélt. Váratlanul érte