Magyar Országos Tudósító, 1936. december/1
1936-12-11 [153]
—A- KÚRIA JOGERŐSEN ELUTASÍTOTTA AZ ATLANTICA-TRÖSZTÖT A KINCSTÁR ÉLLEK INDÍTOTT POLGÁRI KÁRTÉRÍTÉSI KERESET: VEL. Az 1922 évi XVI, törvénycikk alapján a magyar királyi kincstár - amint arról többször irtunk, - kiszolgáltatta á jóvátételi biiottságnak az egész magyar hajóparkot és igy kisajátította, többek között, az Atlantiea-Trösrk tengerjáró kereskedelmi hajóit is, amelyeket a jóvátételi bizottság részire szintén átengedett. Az Atlantica r.t, felelős vezetői lemondó nyilat 1 ..;. zatpt állítottak ki, amelyben hárommillió pengős kölcsönösszeg folyósitáee. ellenében lemondottak minden esetleges további igénvükről. A kincstár a g-ilatkozat ellenében kiutalta a három millió' pengős kószpénzkölcsönt s ezzel az egész ügy jóídőre befejeződött, illetve lekerült a napirendről, Az Atlantica R.T, s annak nevében Polnay elnökigazgató azonban, mintegy kétévvel ezelőtt váratlanul polgári kártéritésipört indított a magyar királyi kincstárral szemben és pedig egyelőre - próbapörképpen - mindössze lo.ooo pengős összeg erejéig. Az Atlantica R.T,, mint folperes ? egyidejűleg a lemondó nyilatkozat hatálytalanítását kérte a magyar bírósagoktól. Az érdekes polgári pört elsőfokoh a budapesti.királyi törvényszék tárgyalta és itt a felperes azzal érvelt, hogy lemondónyilatkozatát "szorult" helyzetben" állította ki s igy az ügylet "kizsákmányoló jellegűnek" tekintendő, mert a kincstár a három millió pengős kölcsönösszeg ellenében állítólag aránytalan vagyoni előnyhöz jutott. Az Atlantica R.T, ugyanis a teljes hajóparkjának kisajátítása miatt elszenvedett kára végösszegét 35 millió pengőben jelölte meg, A budapesti királyi törvényszék - az alperes kir. kincstár jogi képviselőjének meghallgatása után - a lo.ooo pengős keresettet elutasitotta és egyben itéletileg megállapította; hogy a lemondó nyilatkozat teljesen szabályszerű formák közt jött létre, az minden tekintetben jogórvényesnek tekintendő és a királyi kincstár"egyáltalában nem zsákmányolta ki az Atlantica R.T, állítólagosán szorult helyzetét". Fellebbezés folytán'az ügy másodfokon a budapesti Ítélőtábla epé került, amelynek Ury-tanácsa - több tárgyalás és^a felek képviselőinek i mételt meghallgatása után - az elsőfokú elutasító Ítéletet indokainál fo t ,va, teljes egészében helybenhagyta, A bejelentett felülvizsgálati kérelem alapján végső fokon a kúria Zsitvay-tanácsa foglalkozott a polgári kereset ügyével. A legfelsőbb bíróság előtt Gaál László dr, kúriai biró referálta a pör mázsányi élőimtát. majd az egyik kúriai tárgyalási napon Lévy Béla dr. felperesi ügyvé-' 1 fejtette ki jogi álláspontját, amire - egy másik tárgyalási alkalommal .az alperes neveben Susits Lóránd dr, kir, kincstári ügyész válaszolt, A kúriai tanács ma hirdette ki a felek képviselőinek, valamint feltűnően nagyszámú hallgató közönségnek a jelenlétében a legfelsőbb biróság végitéletét. Eszerint a királyi kúria a felülvizágálati kérelem egyidejű elutasítása mellett, az alsóbiröságok itéláteit, indokaiknál fogva jogerősen helybenhagyta. Megállapította a királyi kúria, hogy az Atlantioa R.T,'igazgatósága annakidején jogosult volt a lemondó nyilatkozat kiállitására^ezen az .' alapon tehát a létrejött ügylet megtámadásának nem volt jogalapja. El kellett ezenfelül utasítani a keresetet azon a jogaimén is, mert az tulajdonképpen idő előttinek tekinthető, A királyi kincstár ugyanis az ügylet létrejötte alkalmával kilátásba helyezte, hogy ennek az egész kérdésnek minden vonatkozását törvényhozási uton fogja szabályozni B minthogy az idevonatkozó törvényjavaslat még nem készült el, ezért a kereset voltaképpen időelőtti, a kizsálnnányolás már ezen az alapon sem állapitható meg, ugy, hogy a felperesek keresetét ezen a jogcimen is el kellett utasítani, /MOT/Ky. ""
