Magyar Országos Tudósító, 1936. november/2
1936-11-17 [152]
/Preszly Elemér Bőispán beiktatása* P oly tata s,5,/ AZ ünnepi közgyűlés díszes közönsége viharos lelkesedéssel ünnepelte Preszly Elemér főispánt székfoglaló beszédének elhangzása után, majd if j.gróf Teleki József állott fel szólásra és Pestvármegye törvényhatósága nevében köszöntötte a főispánt. Megállapította, hogy a főispánt beiktató ünnepi közgyűlés valósággal országos esemény, majd arról beszélt, hogy az ország legnagyobb vármegyéjét, Pestmegyét kormányozni ne:. 1 könnyű feladat, valóságos művészet kell hozzá,s negyeszerte a legnagyobb megnyugvást keltette a legfelsőbb kézírat, amely Preszly Elemért újból a megye főispánjává nevezte ki, Preszly Elemér úgymond - a közigazgatási ügyek bajvivója és művésze, akit hálatelt szivvel fogad mindenki, s most, amikor őt ünneplik, az ünneplés nem a váraegye főispánjának, vagy a titkos tanácsosnak szól, hanem a varmegye nagy szülöttjének, aki példát mutató igaz magyar ember,A legteljesebb bizalomtól áthatva tesszük le a vármegye lobogóját a főispán kezébe, s kérjük őt, hogy az ősi lobogót emelje magasra és érezze maga után azt a sereget, amelynek támogatására és segítségére nehéz feladatának megoldása közben mindenkor számithat. Az ünnepi beszédet gyakran szakította meg viharos taps és lelkes éljenzés, majd Fábián Béla országgyűlési képviselő köszöntötte a főispánt, akit amikor a vármegye élére kerül, nemcsak az a párt, aivelyhez tartózik,köszönti a legnagyobb szeretettel, hanem az egész vármegye és annak minden egyes,polgára, Amikor a főispán a kommunizmus utáni időkben a vármegye élére került, akkor Pestvármerye a nyugtalanság szigete volt, s amikor .pedig a legfelsőbb kívánságra .a főispáni tisztségét felcserélte a belügyi államtitkársággal: az ország legnagyobb megyéjében nyugalom volt már, A felszólaló a továbbiakban Kossuth szellemét idézte, aki az általános emberi szabadság gondolatát hirdette, s hangsúlyozta, hogy ina is azokat az eszméket kell követni. Nem a főispán-* nak, hanem egy bölc3 embernek szavait hallottuk, amikor Preszly Elemér székfoglalót mondott és beszéde valósággal szózat volt, telítve olyan eszmékkel és gondolatokkal, amelyeket minden olyan magyar embernek követnie kell, aki hisz az ország feltámadásában. Kérte végül Fábián Béla, hogy legyen meggyőződve a főispán: azok, akik az ellenzéki oldalon ülr nek nem akarják igénybe venni a demagógia alacsony eszközeit, mert az ellenzék tudja jól, hogy a nagy nemzeti célok érdekében el kell jönni majd annak a pillanatnak, amikor minden nemzeti alapon álló magyarnak össze kell fognia. Befejezésül Fábián Béla élesen kritizálta azokat, akik a mostani nehéz és fontos pillanatokban meg akarják bontani a nemzet egységét. A lelkes tapssal fogadott beszéd után Varga Vince kisgazda Pestvármegye kisgazda közönségének üdvözletét tolmácsolta és a gazdák legnagyobb bizalmáról és ragaszkodásáról biztosította a főispánt, akinek személye biztosíték arra,hogy a megyében rend és nyugalom lesz, A közvetlen szavak elhangzása után az ünnepi közgyűlés újból ünnepelte Preszly Elemér főispánt, aki meghatott hangon mondott köszönetet az ünneplésért,a bizalomért és a szeretetért, amelyben részesítették. AZ ünnepi közgyűlés után P r e s z 1 y Elemér főispán szobájában a különböző küldöttségeket fogadta. Elsőnek Pestvármegye országgyűlési képviselői K o r n i s Gyula államtitkárral az élén köszöntötték a főispánt, aki fogadta a sajtó képviselőit ia.Az üdvözlő beszédet Oláh János hírlapíró, a rendőrség sajtóelőadója mondotta, aki hangsúlyozta, hogy Preszly Elemér finom tapintatával, politikai gyakorlatával, s diplomáciai érzékével mindig megtalálta az útját annak,hogy amint a megye életébem nem fordult elő disszonancia, ugyanúgy a sajtó is harmóniában dolgozhassék a megye vezetőségével. Excellenciád munkálkodása megmutatta, hogy a manapság oly sokszor az érdeklődés homlokterében állo autonómia nem a szétdarabolt nemzeti akaratnak egy renitens ke dó foszlányát jelenti, hanem a nemzeti organizáció szerves részét,amely mint a testnek atomjai,egy célt szolgál:a nemzet egyetemes érdekeit. ; r.. /folvt. köv. /