Magyar Országos Tudósító, 1936. november/2
1936-11-17 [152]
Geduly Henrik püspök az egyházi-elnöki székből ünnepélyes deklarációt tett Sztranyavszky Sándor felszólalásai ügyében. Az Evangélikus Országos Zsinat keddi ülése délelőtt háromnegyed tiz órakor kezdődött, Geduly Henrik dr 0 püspök, egyházi elnök és íí e s t e r h á z y Ernő dr,világi alelnök,, egyházkerületi felügyelő vezetésével. Geduly püspök imádkozott a Zsinat tagjaival együtt, majd Mesterházy Ernő megnyitószavai és Németh Károly jegyző, esperes jegyzőkönyvi jelentései után G e d u 1 y püspök, az egyházi elnöki székből,a Zsinat feszült figyelme közepett a következő deklarációt tette: - Főtisztelendő Zsinat! - ügy érzem, kötelességet teljesitek, amidőn mai ülésünk napirendje előtt innen, az elnöki székből nyilatkozatot teszek 0 Kötelességet a nemzet egyetemével szemben, s kötelességet a társadalmi és felekezetközi béke és nyugalom megóvása érdekében* Hivatottnak és kötelezettnek érzem magamat e nyilatkozat megtételére azért, mert mindkét alkalommal, amidőn Sztranyavszky Sándor dr 0 zsinati tagtársunk - éspedig elsőizben a zsinati tagok padsorából tett felszólalása, másodízben az elnöki székből történt kijelentése alkalmából - a reverzálisok kérdésében kifejtette álláspontját, én ültem az egyházi elnöki székben, s így felszólalásai tartalmának és célzatának közvetlen-megfigyelője voltam? - Mint ilyen, megállapítom,hogy az a megítélés, amelyben ezek a felszólalások a sajtó egyre szében és a nyilvánosság egyes fórumai előtt részesültek, a maga teljességében téves alapokon épült fel» - liindéneke lőtt kijelentem,hogy Sztranyavszky Sándor dr, sem első, sem második felszólalásában a magyar katholicizmus egyeteméről, annak dogmáiról, rendszeréről, nemzettörténelmi értékéről, hazafiságáról egy árva betűnyi kritikai megjegyzés nem hangzott ol, aminthogy az egyház törvényhozó munkájának gyakorlása közben sem a Zsinat egyetemének, seu egyes tagjainak nem lehet a hivatása ilyen természetű kritikát gyakorolni, A napirenden lévő vita során ugyanis annak a kérdésnek a tárgyalása került szőnyegre, milyen fegyelmi eszközöket alkalmazzon az evangélikus egyház a saját tisztviselőivel és alkalmazottaival szem-, ben, hogy a reverzálisok-okozta vérveszteség ellen az egyházi tisztviselők és alkalmazottak körében védekezni lehessen. Ebbe a vitába kapcsolódott be Sztranyavszky Sándor dr.első felszólalása,amelynek lényege abban van - és ez az ő első felszólalásának a zsinati napló szerint is megállapítható voltaképpeni tendenciája hogy az egyházi tisztviselőkkel és alkalmazottakkal való vonatkozásban nemhogy kaput kellene nyitni,de a kaput be kell zárni olyan lehetőségek előtt, amelyek reánknézve.tisztviselőink házasságkötésével kapcsolatosan veszteséget jelenthetnének. Beszéde célzatának megerősítése végett hivatkozott azután Sztranyavszky Sándor ár.arra a fájdalmas tényre, hogy a "túlsó oldalon", a reverzálisok biztosítása érdekében, ismétlem; nem a magyarhoni katholicizmus a maga rendszerével, stb,, - de egyesek a lelki kényszer és ráhatás olyan eszközeivel élnek, amelyek lelki értelemben a középkori inkvizicióra emlékeztetnek. - És itt, Főtisztelendő Zsinat, meg kell hogy álljak egy pillanatra. A felekezetközi béke és köznyugalom érdekében: fel kell hogy hivjam és kérjem az ország higgadtan gondolkodó ér> a keresztjén szolidaritás érzetében velünk együttérző közönségének figyelmét azokra a fájó sebekre, amelyeket a magyar protestantizmus a maga szivében, a reverzális-szerzés miatt és az annak folyamán velünk szemben egyesek részéről követett eljárás miatt immár közel két évtizede hordoz. Lehet-e valami A fájóbb seb evangélikus egyházunk felelős tényezőinek és ezek között Áj törvényhozóinak a szivében, mint ez a több-évtizedes, a magyar nép jellem jj lelkével, a magyar társadalom jól felfogott érdekeivel és a keresztyén szolidaritással ellenkező gyakorlat?! /folyt. köv„/
