Magyar Országos Tudósító, 1936. november/2
1936-11-16 [152]
— ZU KOMPKATASZTRÓFA /l.folytatás,/ !ámbó Zoltán halála miatt nyújtott be keresetet és hivatkozva arra,hogy latvankilehcéves, Idős asszony, akit kalauz-fia tartott el, kérte a törvényszéket, hogy havi 65 pengőt Ítéljen meg számára, A keresetekkel szemDen Illik Viktor'azzal védekezett, hogjf a katasztrófa után rendőri vizsgálat indult meg, amely megállapította, hogy a komp nem sülyedt el és teljesen rendben volt, a szerencsétlenség tehát nem az ői.hibájából következett be, hanem egy megmagyarázhatatlan pánik okozta azt, A törvényszék több tanút hallgatott ki. köztük Kubatov Károlyt, i komp motorjának kezelő jót, aki vallomásában azt adta el&j hogy'ő mint aár hosszú idő 8ta, ezúttal is szabályszerűen vezette a csónakot, nem felel meg a valóságnak, hogy a csónak, illetve a komp túlterhelt lett volaa; és abban mindenkinek volt ülőhelye. Kozma Béla tanú, aki Illik Viktor 'üzemvezetője, tanúvallomásában azt adta elő, hogy miután Horváth Gáspár, aki a vacsorát rendezte, vele elszámolt, 8 a partra ment és felügyelt •xz indításra. Hallotta, amint Iliiknek alkalmazottjai: Kubatov K ároly, i/ali Károly és Szabados Ferenc hangos szóval biztatták beszállásra az utasokat és arra. hogy mindenki üljön le és csendesen viselkedjék. Amikor a komp már indulóban volt, ő megszámolta magábrtn az azon lévő utasokat: a-rminckilencen voltak. Amikor a komp elindult; valamennyi utas ült, senki nem állott, A kompon lévők jókedvűek voltak, énekeltek, de duhajkodó, rendetlenkedő ember nem volt köztük, Váli Károly halászsegéd és motorvozető szintén ugy vallott, tiogy amikor a. komp megindult, valamennyien ültek benne, A következő tanú Szabados Ferenc révész. Illik alkalmazottja, vallomásában azt adta elö ? tiogy a beszálló társaság tagjai jókedvűek voltak, de nem részegek. Ugráltak, játszadoztak, egyesek a kompból kiszálltak, meg vissz.lmentek, ugy tiogy Kubatov Károly "figyelmeztette őket: mindenki üljön le, mert a csónak addig nem indul, amig nem történik meg a végleges elhelyezkedés, A komp indulásánál álló ember nem volt azon» Becslése szerint 3o-4o ember ülhetett a kompban, mert még látni lehetett üres helyeket is. Kihallgatta a törvényszók dr. Molnár Sándor tanár, aki a következőket "vallotta: - A"Beszkárt-féle összejövetel körülbelül éjfél felé végződött, amikor ón és társaságom beszálltunk a parton várakozó kompba, A komp azonban nem indult el, hanem még várakozott, Egyes utasok türelmetlenkedtek §s mi arra véltük a késést, hogy még várnak utasokra; Tényleg öt vagy tiz tagból álló csoóort még lejött és ezek is beszálltak. De valamennyien már nem ülhettek le, hanem öt-hat ember közülük állt. Én a komp középső padsorában ültem és hallottam, amint a motoros a jelenlévőket leülésre hivtn" fel. Senkit sem Bu4ÜLlottam, hogy megszámolta volna az utasokat, akik jókedvűek voltak ugyan, de rendbontó riszeg ömber nem volt köztük. Már jó darabot mehettünk a vízben, amikor, anélkül, hogy előzőleg bármiféle zavargás, kiabálás vagy rendbontás történt volna, azt éreztem, hogy a viz beomlik a kompba és én térdig ülök a langyos Vizben, Akik a csónak orránál ülte!:, nzok még mélyebben lehettek'a vizben, A hirtelen vízbetörés után történt aztán, hogy többen kiabálni, sCt ordítani kezdtek és emlékezetem szerint Korváíh Gáspár néhányadnagával a csónak hátsó részébe törekedett és azt kiabálta, hogy mindenki siessen oda, mert mörülünk. Pillanatok alatt teljes volt a zűrzavar: sikitás, jajveszékelés, orditozás hallatszott, Egyos 3mberek belebuktak a vizbe. Állíthatom - folytatta vallomását a tanú aogy ez a pánik csak akkor tört ki, rmikor már a komp első része elmerült. Valótlan tehát az, hogy a viznek a kompba való behatolását az okozta, hogy az utasok egy része a csónak elejére ment volna és az egyenlőtlen megtöraelós okozta volna a katasztrófát. Amikor én a'vizbeömlést észrevettem, agy;makkor a komp is fordulatot akart megtenni, ez meg is történt, ugy nögy a komp orrával a part felé nézett. Irányát tehát éppen akkor változtatta. Szerintem ezzel összefüggésben kell koresni a'baleset okát. A * komp sülyedése után á menekülés következett, aki tudott, kiúszott a partra, 'a kompbanmaradók, körülbelül tizenöten derékig álltak a befolyt vizben. Az tény, hogy Kubátok'ordítozott: Mindenki maradjon nyugodtan, mert akkor nem fognak elmerülni. Ekkor azonban már az'utasok kótharma da a vizben volt, Kubatov aztán leszedve a komp lámpáját, azzal segítséget kérő jeleket adott. Végül még azt jegyzem meg, hogy én az egész este'teljesen józan állapotban volfcam, tehát mindent alaposan megfigyelhettem. /Folyt,köv,/ Ma.
