Magyar Országos Tudósító, 1936. november/1

1936-11-14 [151]

Ciano gróf és kísérete ezután térdenállva,néhány percig emlékezett ^ az olasz hősi halottakra. A koszorúélhelyezés után Ciano gróf végig sétált az olasz hősök sirja között és teljes megelégedésének adott kifejezést afölött, hogy az olasz hősi sirokat ilyen gyönyörűen gondozzák, Ciano gróf ezután kiséretével együtt visszatért a városba, /MOT/Ma. KOZMA MIKLÓS BESZÉDE A JEGYZŐI HIVATÁSRÓL A JEGYZŐK ORSZÁGOS ÁRVAHÁZ EGYESÜLETÍUEK ÖTVENÉVES JUBILÁRIS KÖZGYŰLÉSÉN. A

. Jegyzők Országos Árvaház Egyesülete szombaton délelőtt tis órakor ünnepelte fennállásának ötvenéves évfordulóját, s ebből az alkalomból díszközgyűlést tartottak a Vármegyeházának nagytermében,amelyen megjelent vl téz leveldl Kozma Miklós belügyminiszter,T o m c s á n y 1 Kálmán államtitkár, P r e s z 1 y Elemér főispán,E r d-é 1 y 1 Lóránt alispán, Schandl Károly, Tóth Pál, Meskó Rudolf, Gergeiyffy András és Maras^tonl László képviselő, Agorasztó Tivadar, Ináncsi Papp Elemér a pénzügyminisztérium képviseletében, P,Szabó Géza, vitéz Rátvay Imre, és Szekeres László igazgató. Az ünnepség a magyar Hiszekeggyel kezdődött,ame lyet a jegyző leány árvák kórusa adott elő,majd K o n c z János mondott elnöki megnyitót, üdvösölve Kozma Miklós belügyminisztert, aki ~ mint mondotta - nemcsak a legfőbb közigazgatási faktor, hanem az árvaház ügyeinek is istápolója. De nemcsak most segit az árvaházon a belügyminiszter,hanem a nagy nemzeti szenvedés után ő is segítőkezet nyújtott minden közjogi állás nélkül az árvaház intézményének taj pra állit ás áhoZoNemcsak a jegyzők,hanem az özvegyek ~s árvák is köszönettel tartoznak ezért neki. Lelkes tap^s ás éljenzés fogadta Koncz János szavait, aki ezután közölte,hogy a Magyar Általános Biztositó Intézet a jubileum alkalmával ötezer pengős alapítványt tett és enüek a kamatait egy-egy jegyzőárvalány kiházasit ás ára fogják fordítani. Általános érdeklődés és taps közben Kozma Miklós belügy* miniszter emelkedett ezután szólásra, aki a következőket mondotta: - A falu jegyzője már a történelmi múltba visszanyúló időkben is megszemélyesítője volt a községi közigazgatásnak. A nemzet napszámosainak nevezték őket abban az időben, amikor a vállaikra nehezedő terhek a maialmái jóval könnyebbek voltak,díjazásuk pedig a fényesnek ma sem mondható ellátás mérteket sem ütötte meg. Ezekben az időkben, ötven év' előtt született meg körülbelül a gondolat,hogy kellően el nem látott árváikról és özvegyeikről a saját erejükből intézményesen gondoskodjanak. Ötven év alatt a Jegyzők Ors ságos Árvaház Egyesülete sokeser jegyző árváinak neveltetését biztosította és sokezer jegyző özvegyének könnyeit szárította fel. Az e gye sülét ne k ez a szociális tevékenysége méltán kiérdemelte az elismerést. Ennek az elismerésnek kívánok kifejezést adni az?al a bejelentéssel, hogy az egyesület fennállásának ötvenedik -évfordulója alkalmából az általa fenntartott árvaházak javára a kormány hozzájáru'! áaával ötezer pengős alapítvány létesítését határoztam el./Áitalános éljenzés es taps,/ «p y, - Ez az államijtámogatás - ha méreteiben szerény is - a kormány helyeslőbiegértés ét kívánja kifejezésre juttatni az egyesület céljaival szemben*ígerem, hogy az ország pénzügyi helyzetének javultával kormányzati feladatomnak fogom tekinteni annak a kieszközlését, hogy az egyesület az állam részéről állandó es nagyobb összegű támogatásban reszesü Íj ön, - Szeretném azt,hogy az ország jegyzői árvaházegyesületük működésének támogatásában necsak egyszerű szociális kormányzati tevékenységet lássanak, hanem azt is, hogy az az elhatározás a jegyzői hivatás nagy jelentőségének felismeréséből fakadt. A községi jegy zőljmunkáj ának fontossága ötven év alatt példátlan arányban megnövekedett,mert szorosan lépest kellett tartania a köz igazgat ásnak rohamosan fejlődő arányaival, /S7Í*~t rv /folvt* kÖV«/ ~