Magyar Országos Tudósító, 1936. november/1

1936-11-02 [151]

Budapest, 1936. november s?. AV±±±» evioxyam, ^oo, szaíii. /A rojBormóció emléknap jfinöJs ünneplése.. Folytatás 1./ Inántsy-Papp Eleméi*, Barla-Szabó József, H. Pap'István, Dávid István, Kes­serü Lajos, Fabó Zoltán, Enyedy Róbert, Kormos Emil, Szabó Béla, Kovács Péter, Jeney Aladár, Miskolczy Gusztáv, Czitó Károly, Brechtéi Frigyes, Poros István, Palló Imre, Szabó Sándor, Bezegh Huszágh Miklós, Torzsay­Bibcr Gyula, Borsos Endre, Bánó László, Pétery Aladár, Dimény Mózes, Ilov­szky János, Gsiki Gábor, Bodor Antal, Szakáts Kálmán, Majthényi Béla és sok más ismert protestáns személyiség'. A kilencvenedik zsoltár első versének, a "Tebenned bíztunk,'.­nak éneklése után az Országos Bethlen Gábor Szövetség elnöke: % a s n á ­d i Nagy András dr. vallás- és közpktatásügyi államtitkár mondott megnyitót. A reformátorokról, főképp Luther Mártonról kivan megemlékez­ni - mondotta az államtitkár-elnök -, Lutherről, aki a reformátorok élén az első erőteljes lépést tette az uj világtörténelem kialakítása felé, meLyben a lélek szabadabban szárnyal, közelebb jut Istenhez, jobban meg­telik szeretettel és méltóbbá válik az istenfiuságra. Keserves gyötrődé­sele árán jutott el ide Luther is, de annál boldogabbá tette, milliók meg­vigasztalásával, a maga megnemesedott hitét. Vázolja ^uther életét, az eggszerü bányászcsalád gyermekéét, Önkéntelenül száll gondolatunk'ogy másik bölcsőhöz - folytatja amely­ben az Embernek Fia jött el a világ megmentésére. Alig lehettek jelenték­telenebb emberek, mint a szegény Luther-apa coaládja, mégis azóta hány nagy­név hullott a semmibe, - Luther egyénisége, müve ma is változatlan inten­zitással '.cagyog és kitörölhetetlenül ól százmilliók szivében. Akik é lé­tükben egy gesztusukkal hadseregeket mozgattak meg, népek uralták-rcttég­ték őket, esetleg csak a történelem Kőlapjára Írták fel nevüket, - Luther pedig, akinek kezében nem volt más, mint a Biblia,- bizonyára nem is év­századokra, de éveErődökre véste be a világtörténelembe áldott emlékét* Isten megmutatta az elbizakodott embervilágnak, hogy u a szuverén, s mun­kájának eszközeit maga választja ki. Gondolta volnet-e valaki a gyenge kis Márton gyermekről, hogy uj útra vezeti az emberiséget?! - Tépelődések közben bukkant az erfurti kolostorban a Bibliá­ra, amely megnyitotta előtte az üdvösség, megváltás, kegr elem isteni per«» 3pektiváját. Tanításának lényege az, hogy a bűnbocsánatot semmiféle emberi erővel megszerezni nem lehet, ennek csak Isten juttathat birtokába. így született ez a nagy nap, amelynek ma 419-ik évfordulóját ünnepeljük, s amelynek értelme a Szontirás mindenekfelett való tekintélyének helyreállí­tása. Ezernyi ezer lélek ujjongott fel e napon, Isten iránti hálával'cm- , lékezünk, hogy adta nekünk Luthert, Kálvint, a magyar reformátorokat, - Mert hálával emlékezünk arra is, hogy amint Luther negi n­ditotta a német szellem kiformálódását, ugy nehéz időkben, amelyek a ma-' gyarságot pusztulással fenyegették, a magyar reformátorok., is hü munkásai* korholói, megmentői, prófétái voltak a magyarságnak. Az emlékezés mindeset­re tegye széppé ünnepünket* a/mit tőlük és általuk kaptunk, necsak mint kincset őrizzük, hanem vigyázzunk, hogy arra méltatlanokká ne váljunk. Zajos ovációval fogadott megnyitója után Tasnádi Nagy András üdvözölte a megjelenteket, hangsúlyozva, hogy az érdeklődés a nformáció ünnepe iránt állandóan cssak növekszik és hogy a magyar közélet vezetői, mint eddig, most is megjelentek: itt van köztünk Darányi Kálmán minisz­terelnök ur /az államtj.tkár-elnö!s szavai elvesznek a felcsattanó éljenzés­ben és tapsban/,,,velünk van Sztyanyavszky Sándor képviselőházi elnök, a felsőház képviseletében Juhász Ajido'r és itt vannak Fabinyi Tihamér, Lázár Andor miniszterek, Ravasz László püspök és Benedek Zsolt a Református Egyetemes Konvent részéről, itt Szondy Károly polgármester, Tahy, Pataky, Tomcsányi, Dalnoki Kováts államtitkárok. Mindegyik közéleti nagpág e ne­vének említésénél megújult az ünneplés, majd Tasnádi Nagy elnök felkérte R a f f a y Sándor" dr, bányakerületi evangélikus püspököt ünnepi beszédének megtartására, Raffay püspök első mondataiban hangsúlyoz ­ta, hogy a?on a tíulhatat 1 an emlékű október 31-én, 1517-ben a wittenbergi vártomplom kapuján megcsendülő kalapács egy uj világtörténelem kezdetét jelezte, szétrebbent a kárpit a világ szinpadán és roppant uj események indultak. Ma nem hánytorgatjuk fel a multak szenvedéseit , a jelen bánta-­saitj, 7Folyt, köv./ tr

Next

/
Oldalképek
Tartalom