Magyar Országos Tudósító, 1936. november/1

1936-11-02 [151]

Budapest, 1936. november s?. AV±±±» evioxyam, ^oo, szaíii. /A rojBormóció emléknap jfinöJs ünneplése.. Folytatás 1./ Inántsy-Papp Eleméi*, Barla-Szabó József, H. Pap'István, Dávid István, Kesserü Lajos, Fabó Zoltán, Enyedy Róbert, Kormos Emil, Szabó Béla, Kovács Péter, Jeney Aladár, Miskolczy Gusztáv, Czitó Károly, Brechtéi Frigyes, Poros István, Palló Imre, Szabó Sándor, Bezegh Huszágh Miklós, TorzsayBibcr Gyula, Borsos Endre, Bánó László, Pétery Aladár, Dimény Mózes, Ilovszky János, Gsiki Gábor, Bodor Antal, Szakáts Kálmán, Majthényi Béla és sok más ismert protestáns személyiség'. A kilencvenedik zsoltár első versének, a "Tebenned bíztunk,'.nak éneklése után az Országos Bethlen Gábor Szövetség elnöke: % a s n á d i Nagy András dr. vallás- és közpktatásügyi államtitkár mondott megnyitót. A reformátorokról, főképp Luther Mártonról kivan megemlékezni - mondotta az államtitkár-elnök -, Lutherről, aki a reformátorok élén az első erőteljes lépést tette az uj világtörténelem kialakítása felé, meLyben a lélek szabadabban szárnyal, közelebb jut Istenhez, jobban megtelik szeretettel és méltóbbá válik az istenfiuságra. Keserves gyötrődésele árán jutott el ide Luther is, de annál boldogabbá tette, milliók megvigasztalásával, a maga megnemesedott hitét. Vázolja ^uther életét, az eggszerü bányászcsalád gyermekéét, Önkéntelenül száll gondolatunk'ogy másik bölcsőhöz - folytatja amelyben az Embernek Fia jött el a világ megmentésére. Alig lehettek jelentéktelenebb emberek, mint a szegény Luther-apa coaládja, mégis azóta hány nagynév hullott a semmibe, - Luther egyénisége, müve ma is változatlan intenzitással '.cagyog és kitörölhetetlenül ól százmilliók szivében. Akik é létükben egy gesztusukkal hadseregeket mozgattak meg, népek uralták-rcttégték őket, esetleg csak a történelem Kőlapjára Írták fel nevüket, - Luther pedig, akinek kezében nem volt más, mint a Biblia,- bizonyára nem is évszázadokra, de éveErődökre véste be a világtörténelembe áldott emlékét* Isten megmutatta az elbizakodott embervilágnak, hogy u a szuverén, s munkájának eszközeit maga választja ki. Gondolta volnet-e valaki a gyenge kis Márton gyermekről, hogy uj útra vezeti az emberiséget?! - Tépelődések közben bukkant az erfurti kolostorban a Bibliára, amely megnyitotta előtte az üdvösség, megváltás, kegr elem isteni per«» 3pektiváját. Tanításának lényege az, hogy a bűnbocsánatot semmiféle emberi erővel megszerezni nem lehet, ennek csak Isten juttathat birtokába. így született ez a nagy nap, amelynek ma 419-ik évfordulóját ünnepeljük, s amelynek értelme a Szontirás mindenekfelett való tekintélyének helyreállítása. Ezernyi ezer lélek ujjongott fel e napon, Isten iránti hálával'cm- , lékezünk, hogy adta nekünk Luthert, Kálvint, a magyar reformátorokat, - Mert hálával emlékezünk arra is, hogy amint Luther negi nditotta a német szellem kiformálódását, ugy nehéz időkben, amelyek a ma-' gyarságot pusztulással fenyegették, a magyar reformátorok., is hü munkásai* korholói, megmentői, prófétái voltak a magyarságnak. Az emlékezés mindesetre tegye széppé ünnepünket* a/mit tőlük és általuk kaptunk, necsak mint kincset őrizzük, hanem vigyázzunk, hogy arra méltatlanokká ne váljunk. Zajos ovációval fogadott megnyitója után Tasnádi Nagy András üdvözölte a megjelenteket, hangsúlyozva, hogy az érdeklődés a nformáció ünnepe iránt állandóan cssak növekszik és hogy a magyar közélet vezetői, mint eddig, most is megjelentek: itt van köztünk Darányi Kálmán miniszterelnök ur /az államtj.tkár-elnö!s szavai elvesznek a felcsattanó éljenzésben és tapsban/,,,velünk van Sztyanyavszky Sándor képviselőházi elnök, a felsőház képviseletében Juhász Ajido'r és itt vannak Fabinyi Tihamér, Lázár Andor miniszterek, Ravasz László püspök és Benedek Zsolt a Református Egyetemes Konvent részéről, itt Szondy Károly polgármester, Tahy, Pataky, Tomcsányi, Dalnoki Kováts államtitkárok. Mindegyik közéleti nagpág e nevének említésénél megújult az ünneplés, majd Tasnádi Nagy elnök felkérte R a f f a y Sándor" dr, bányakerületi evangélikus püspököt ünnepi beszédének megtartására, Raffay püspök első mondataiban hangsúlyoz ta, hogy a?on a tíulhatat 1 an emlékű október 31-én, 1517-ben a wittenbergi vártomplom kapuján megcsendülő kalapács egy uj világtörténelem kezdetét jelezte, szétrebbent a kárpit a világ szinpadán és roppant uj események indultak. Ma nem hánytorgatjuk fel a multak szenvedéseit

, a jelen bánta-saitj, 7Folyt, köv./ tr