Magyar Országos Tudósító, 1936. november/1

1936-11-12 [151]

--- ZU HEGYMEGI KISS PÁL RÁGALMAZÁSI UGYE /2,f olytatás./ Stracho Gusztáv dr, főügyész vádbeszéde további részében a saj­tótörvény magyarázatára tért ki és annak a jogi meggyőződésének adott-ki­fejezést, hogy a vádlott által elkövetett rágalmazások a sajtórágalmazás fogalma alá tartoznak. Mit sem jelent - ugy^mond - hogy az inkriminált cikkekben az eredeti közlemények tényállításai nincs^enek megismételve, azokra csupán utalás történik* A korábbi cikkeket ugyanis tizezron és tíz­ezren olvasták, azok megjelenése nemsokkal azelőtt történt ? Ugy hogy a tá­madásokra még úgyszólván az egész újságolvasó közvélemény élénken emléke­zett. Mert jóllehet, szenzácioéhes világban élünk, amikor egyik esemény kergeti a másikat, az azonban mégsem mindennapi, ha egy aktiv minisztert ilyen súlyos vádakkal illetnek, A főügyész végül a súlyosbító és enyhítő körülményekkel foglalkozott s hangoztatta^ hogy szerinte feltétlenül sú­lyosbító körülménynek veendő a vádlott eljárásának teljes rosszhiszeműsége, valamint az, hogy a támadás az igazság legfőbb őrét érte, A hozandó Íté­letnek mcmentoul kell szolgálnia, hogy még a leghevesebb politikai harcok közben som szabad a morálr°l megfeledkezni és Ilyen'méltatlan fegyverekkel küzdeni. Tekintetbe kell vennie a bíróságnak azt Is. hogy a sértett súlyo­san sértve érezte magát az alaptalan támadások folytán, A főügyész "szigo­rúan igazságos Ítéletet" kért, Dukes Gyula dr, közvédő szólalt ezután fel s annak a nézetének adott kifejezést, hogy a vádlott egyénileg uri gondolkozású, korrekt em­ber, közéleti harcai során egyéni intaktságát megőrizte, ugy hogy a rossz­hiszeműség vádja nem bir alappal, A védő szerint a vádlott nem követett el bűne se leleményt, ezért felmentő Ítéletet indítványozott 0 Hegymegi ^ál dr, vádlott mondott végül hosszabb beszédét, amelyben tiltakozott az ellen, mintha ő "finomabb eszközökkel dolgozó, so­rok között támadó rágalmazó" lenne. Becsületes embernek tartja magát, aki mindenkinek, mindig őszintén megmondja véleményété Hegymegi Klsá Pál rész­letesen foglalkozott a közlemények fogantatásának előzményeivel, a válasz­tási harc részleteivel,. "Mégis csak kellett Debrecenben törvénytelenségek­nek csniök,. - -mondotta - ellenkező esetben miért kett volna szükség Kozma Miklós belügyminiszter és S 2 tranyavszky Sándor képviselőházi elnök szemé­lyes Intervenciójára? A közigazgatási bíróság Ítélete a visszaélések egész sorozatát állapította meg, En cikkemet párthatározat alapján Írtam meg s a nyilvánosság előtt fordultam Lázár Andor miniszter úrhoz ? A cikknek meg is volt az eredménye:'a sérelmek ezután rögtön mogszüntek c En nem'utasitottam vissza a kegyelmet ? legkevésbé sem volt szándékom a legmagasabb közjogi méltóság ténykedésével szembeszállni, de az amnesztiáért a kormány felelős s igy én csak a kormányzat intézkedésével szemben foglaltain állást." Fel­mentő Ítéletet kórt. Beható tanácskozás után hirdette ki Hnrmath Jenő dr, táblai ta­nácselnök a fellebbezési bíróság Ítéletét^ Eszerint a tábla az ügybon a to­vábbi bizonyítást, mint feleslegest, mellőzte; érdemileg pedig a törvény­szék Ítéletét megsemmisítette, A tábla u vádlottat egyrendbeli folytató­lag elkövetett, felhatalmazásra üldözendő, nyilvánosan elkövetett közönsé­ges rágalmazás vétségében mondta ki bűnösnek és büntetését nyolcszáz pon­gő pénzbüntetésre mérsékelte. A tábla kötelezte a vádlottat, hogy a jog­erős itélctot a 8 Orai Újságban közzététesse.. Az Ítélethez fűzött terjedelmes szóbeli indokolás kiemelte,hogy az elsőfokú bíróság tévedett, amikor a vádlott által elkövetett bűncselek­ményt sajtódeliktumnak minösitette. Az inkriminált cikkek ugyanis uj állí­tásokat nem tartalma -znak és a korábbi közleményekben közölt támadást sem Ismétlik meg, mindössze arra utalnak. Az Inkriminált cikkekből tehát az újságolvasó közönség igen nagy része tulajdonképpen azt som tudja megálla­pítani, hogy lényegileg miféle támadásról ynn bennük szó. Ezért a tábla ugy találta, hogy a vádlott cselekménye sajtótermék köretén kivül elköve­tett közönséges rágalmazásnak minősül. A vádlottat közönséges rágalmazás­ban viszont azért kellett bűnösnek kimondani, mert cikkének állításai kö­zött olyan vádak bujkálnak, mintha a sértett igazságügyminiszter meg akar­ta volna .akadályozni az igazság kidorülését, mintha a miniszter nem járt volna el azzal a korrektséggel, amit tőle magas közjogi állásánál fogva mindenki elvárhat; Ezek a súlyosan gyanúsító tényállítások egyáltalán nem nyertek igazolást, női a bizonyítási eljárás sorén az derült kl, hogy az Igazságügyminlsztcr Debrecenben mindenkit a törvények pontos megtartására /folyt,köv,/ Ky. •I v.i.vTA;,' * • n»<i7<r;ns i .VVVÍTÍU 'W

Next

/
Oldalképek
Tartalom