Magyar Országos Tudósító, 1936. november/1

1936-11-09 [151]

LÁZ^iR TTVaií EMLÉKE. A Magyar Nemzeti Irodalmi Társaság vasárnap tar­tott felolvasó ülésén Kornai István,, a nem rég elhunyt Lázár Istvánról mondott emlékbeszédet, Kazacsayné Lázár Jolán színművésznő, az elhunyt iró leánya, Lázár István Boce- Femina cimü regényéből olvasott részlete­ket. Szerepeltek még Soóky István, Torbágyi-Novák József, Végh Aranka és Nyáry Andor. a társaság elhatározta, hogy L^zár István-emlélcmü megte­remtése céljáb°l emlékbizottságot alakit, /MOT/B GROSSCHMID-ÜNNBP A MAGY AR JOGÁSZEGYLETBEN. Díszes közönség jelenléti­ben tartotta hétfőn este a Magyar Jogászegylet teljes ülésén a Grosschmid­előadássor ozat harmadik ünnepi előad ás át» Az ül-sen dr. 0 s v a 1 d Ist­ván, a királyi kúria .^s a Magyar Jogászegylet elnöke elnökölt, aki megnyi­tóbeszédében az egyik legnagyobb magyar jogtudósnak, Grosschmidnak a ta­nítómesteri érdemeivel foglalkozott. Ezután dr. A 1 m á s 1 Antal m. kir. kúriai biró, egyetemi rendkívüli tanár "Grosschmid és a családjog" cimmel tartott előadást, amelyben rámutatott arra, hogy Grosschmid fejtet­te ki először a házasságjogi törvénykönyv megvalósításának jogdogmatikai következményeit. Ó látta meg nálunk elsőnek a házasságkötés magánjogi té­teles hatásait, valamint a házassági bontőokok tényállásainak a funkcioná­lis jelentőségét és szerepét. Grosschmid olvasztotta ki a birói gyakorlat*, bél a közs zerzemény 1 alanyokra és a közszerzeményi vagyontárgyak eredeté­re vonatkozó vélelmeket és ő kristályosította ki az etikai synallagma személyjogi és családvagyonjogi hatásalt es ö állította fel a törvényes közs zerzemény i igény általánossá tételének köve te lmény ét a A mindvégig nagy tetszéssel fogadott előadást a Hung ári átszál­lóban kétszázteritékes társasvacsora követte, /Folytatása követkéz ik.TáHu AZ EMERICANA IFJÚSÁGI VEZaR SgGÉNEK FELHÍVÁSA AJS EGYETEMI IFJÚSÁGHOZ. Az egyetemi zavargásokkal kapcsolatban az Emericana praeaidiuma /ifjúsági vezérsége/ a következő felhívást intézte a bajtársi egyesületekhez és a bajtási egye sülét kében nem álló egyetemi és főiskola ifjúsághoz? "Hazánk iránt érzett felelősségünk tudatában kérünk minden egyetemi és főiskola'hallgatót, hogy amikor az ország fontos külpolitikai események előtt áll, ne engedjük azt, hogy felelőtlen-elemek szokásos zavartkeltésükkel az egyetemi élet rendjét megbontsák* Az ilyen komolyta­lan módon való tüntetés különben is csak eltereli a figyelmet a nagy prob­lémák lényegéről, s éppen komolytalanságával az ország ércekéinek és kül­ső tekintélyinek árW :Lássa be már egyszer az egyetemi ifjúság az idő komolyságát és negativ zavargások helyett becsületes munkával a keresz­tény Magyarország erkölcsi és gazdasági megerősödéséért dolgozzék u "/MOT/M ÖLÉST TARTOTT AZ AKADÉMIA NYELV- ÉS SZ^PTUDOMANYI OSZTÁLYA. A Magyar Tudományos akadémia nyelv- és széptudományi osztálya hétfőn délután ülést t rtott, amelyen Zlinszky Aladár igen érdekes előadásban foglalkozott a "művészi hangfestés és hagutánzas kérdésével,, Kifejtette, hogy a hangután­zás az ha a természeti hangokat emberi hangokkal akarjuk kifejezni^ a hangfestés alatt pedig azt értjük, hogy a mély és magas >( . kemény és lágy hangokat ugy alkalmazzuk, hogy érzelmeinket fessük általuk* A hangfestés inkább az ujabb szimbolisztikus költészetben divatos^ ü&g a hangutánzás leginkább a német barokköltészetben van meg„ Platón nyomán a hangutánzó szavakat tartották a nyelv legősibb szavainak és ezzel akarták bizonyítani a német filológusok a német nyelv értókét a latinnal szemben. A futuriz­mus a hangvestést és hangútánzast a legszélsőbb-mérté lben használja. & mert általa a nyelv zeneiségét akarja kifejezni 0 AlOT/B

Next

/
Oldalképek
Tartalom