Magyar Országos Tudósító, 1936. november/1

1936-11-09 [151]

/A MABI KÖZGYŰLÉSE. Folytatás 1,/ Végül emelt hangon jelentette ki Kresz Károly dr,, hogy mint a MABI pénzügyi bizottságának tagja, a maga részéről a legmesszebbmenőleg hajlandó a felelősséget vállalni az eszközölt befektetések helytálló voltáért* K e r t é s z Miklós országgyűlési képviselő, munkavállalótag volt a következő szónok, aki annak a meggyőződésének .-dott kifejezést, hogy a MABI-t kevesebb költséggel is lehetne jól adminisztrálni, A hátralékok behajtásának gyorsnak és hatásosnak kell lennie, mert a késedelem a tagokra nazve kárt jelent. Hangoztatta, hogy a szolgáltatásokat csakis annak szabad igénybevennie, akinek arra ténylegesen és elkerülhetetlenül szüksége van. Az egészségvédelem kérdése egyébként - nézete szerint - csak kisebb részében orvosi probléma, ennél sokká 1 nagyobb mértékben szociális kérdés, aminek alapjai a gyenge fizetésekben, a rossz lakásviszonyokban gyökereznek, A különféle befe ktet esek helyett célravezetőbb lenne teljesen uj, modern kórházat építeni a MABI tagjai 3zámára, K álmán Andor szólalt fel azután,, aki azt hangoztatta, hogy az orvosi kar a jelenlegi rendszer mellett tul van terhelve, hiszen a MABI egy-egy orvosára naponként huszonöt betegkezelés is esik. Rossz a rendszer, mert annak nem szabadna megtörténnie, hogy ha valamelyik tagnak a foga fáj és foghúzásra van szüksége, egy héttel előbb kell'jelentkeznie a sorszámért, s csak azután kerül sor magára a foghúzásra. Mérhetetlen kár az országra nézve: az, . ami a tagok várakoztatása révén munkaidőben veszendőbe megy. Sokalja a kiadások egyik-másik tételét, igy sehogy an sem tudja belátni, miképpen kerülhet évente huszonhétezer pengőbe a házigyógyszertárban kiadásra kerülő gyógyszerek csomagolási költsége. Annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy az orvosi kart és az önkormányzatot lélekben közelebb kell hozni egymáshoz, D e u t s ch Jenő rámutat, hogy a MABInak sohasem szabad megfeledkeznie arról, hogy elsősorban szociális intézmény, s igy egyik legelsőrendü feladata: a munkaalkalmak teremtése kell hogy legyen. A pénzkihelyezések" során nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a kisipar számára hitel biztos ittas sók, Geiszler István felszólalása után vitás V á g v ö 1 g y i Ferenc mondott hosszabb beszédet, amelyben úgyszólván az összes aktuális problémákkal foglalkozott. Nagy . zaj közben jelentette ki a szónok, hogy elsősorban a kereskedők és a szabadfoglalkozású munkaadók maradnak hátralékban a kötelező dijak befizetésével, - Hetvenezer pengőt Írtak le egyetlen vállalatnál, mint behajthatatlan hátralékot! - szólt közbe Kálmán Andor, A szónok kijelentését és a közbeszólást a közgyűlés érdekelt és érintett tagjai nagy zajongással, heves tiltakozással fogadták^ W i e s n e r Sándor a gyógyszer-kérdésekkel és az orvosi problémával foglalkozott, utolsónak pedig H o r v á t h István személyes megt ámadtat ás c imén kért szót, Horváth István reflektált vitéz Vágvölgyinek, a kereskedők hátralékaival kapcsolatban tett kijelentésére, s figyelmébe ajánlotta a szónoknak, hogy ne hagyja számitáson kivül azt a körülményt sem, hogy a kereskedők és a szabadfoglalkozásúak tekintélyes hányada az utóbbi időkben inzolvenssé vált. Eszel az Incidens tisztázódott, s a közgyűlés a vezérigazgató jelentését az 1935, évi működésről egyhangúlag tudomásul vette. Megszavazta ezenkívül a közgyűlés az 1935. évi zárószámadás tudomásulvételét és jóváhagyta az 1937. évi költségelőirányzatot , A közgyűlést rövid ebédidő után, délután négy órakor folytatták; amikor az indítványok előterjesztésére, illetve megokolására került sor. A 89 indítványt Berger József, Piros Sándor, Egri Artúr, Lóvay Miklós, Király Vilmos, Hertzka Pál, Grosz Bernát, Gáspár Árpád, Funtek László, Irsay Béla, Sándor Dezső, Löwensohn Dávod, Drexler' Emil, Farkas Imre, Balogh Dezső, Villányi Gyula és Moldoványi Ödön dr. terjesztették elő, illetve indokolták meg, «~j /Folytatása következik./