Magyar Országos Tudósító, 1936. november/1

1936-11-06 [151]

A folytatólagos közgyűlést dr. L a m o t t e Károly alpolgar_ mester pénteken délután 5 órakor nyitotta meg és elsosorban^F e 1 a y Porono közoktatásügyi és R o s t a János közélelmezési tanácsnokok válaszoltak az elözö közgyűlésen elhangzott felszolalásokra és indítványokra. Ezután a költségvetés kilencedik fejezetének a szociálpolitikai ügyosztály költségvetésének tárgyalása 'következett, Az elsó" felszólaló Gál Benő volt, aki azt hangsúlyozta, hogy az eddigi szociálpolitikai intézkedések nem megfelelők és nem elegendők. Olyan intézkedéseket kell tenni, amelyek a nyomor terjedését gátoljál: meg,, Hosszabban foglalkozott' a koIduskérdéssel, amelyből végeredményben azt a következtetést vonta le, hogy annak megoldási módja a vagyonosoknak kedvez, A leghelyesebb az lett volna, hogy ha ezt az egész kérdéskomplexumot a főváros oldototta volna meg és púdig Ugy, hogy annyi szeretet-háaai létesített volna, amennyi csak szükséges a munkaképtelenné vált elaggodtak elhelyezétére, ' /Folytatás Következik,/L. —.CSÁRMANN FERENC TEMETÉSE, Pénteken délután fél négy órakor t érnették' a Kerepesi-uti temető halottasházából C s á r m a n n' Ferencet, az elhunyt nyugalmazott székesfővárosi műszaki tanácsnokot, A temetésen megjelentek Schuller Dezső, Némethy Károly, Bódy László tanácsnokok és Usetty Béla törvényhatósági bizottsági taggal az ólén számos törvényhatósági bizottsági tag is. Az elhunytat a polgármester és a tanácsnokok neveben Kempe le n Ágost osztályvezető székesfővárosi műszaki főtanácsos búcsúztatta. Kiemelte az elhunyt vasscorgalmát, rendkívüli kötelességérzését, óriási munkabírását és a főváros iránti rajongó szeretetét. Az elhunytnak minden törelrsése az volt, hogy szülővárosát mindig és mindenkor a legjobb tudása szerint szolgálhassa, A temetési szertartást dr, Tötössy Miklós, á középferencvárosi egyházközség plébánosa végezte. /MOT/L* " "" /A költségvetés folytatólagos tárgyalása. Folytatás 1. Hegedűs Amand megállapítottá, hogy a IX, ügyosztály voltaképpen nem fejt ki szociálpolitikai, hanem csak közjótékonysági tev kenységet. Az ínségesek mai támogatási rendszere emberséges ugyan, de nem'nevezhető a legcélravezetőbb segítségnek. Ennek oka az, hogy a rendelkezésre álló'hatmillióból nem lehet megfelelő munkaalkalmak biztosítását produkálni. Beszélt a szegényházi elhelyezések dolgáról is azt hangoztatva, hógy a beteg öregeket kellene a nagyobb otthonokban ápoláshoz juttatni, az egészségeseket pedig kisebb otthonokban, A gyermeknyaraltatási akcióról beszélve hangoztatta, hogy azt fokozni'kellene, még pedig ugy, hogy a főváros hegyesvidékein is nyaraltassanak^ mrt ez lényegesen kisebb költséggel jár, tehát több gyermek részesülhet az akcióban, A munkáslakbérek csökkentésére kért intézkedéseket, majd javasolta, hogy tizéven keresztül évi 2oo szükséglakással bővitsók az olcsóáru lakások számát. A gyermek és ifjúságvédelem intenzivebb kialakítására a IX, ügyosztályban külön alosztályt kellene szervezni. A kolduskérdós megoldását nem várja e rendelettől, mégis örül annak, mert fel fogja ébreszteni a karitatív öntudatot. A családi munkabérek jelentőségéről sz°lott felvetve az ötletet, hogy a házásodás előmozdítására a fiatalabb korban kellene' nagyobb fizetéseket adni, a gyermekek felmővekedése után p>dig kisebbeket, P a y r ^ugó igazat adott Hegedűs Amandnak abban, hogy a fővárosnál szociálpolitikai működésről beszélni nem igen lehet, nézete szerint azonban ennek nemcsak anyagi, hanem politikai okai is vannak, Kifogásolta az akció túlzott adminisztrációját, sérelmezte, hogy az állami nyomortelepeket Budapesthez akarják csatolni, majd arról érdeklődött, hogy a kéregetéstől eltiltottak családja miből fog megélni. Hege d ü s Bertalan a gyermekvédelmi akciók intenzitásának fokozását kivánta és f ic-ol inéhp. a *wnl nt.t.n « r\nl cn T"r.if>nt.FIT>TinV Immr a