Magyar Országos Tudósító, 1936. október/2
1936-10-30 [150]
/A főváros költségvetési vitája. Folytatás,3,/ A közgyűlés ezután a költségvetés I,közigazgatás-fejezetét elfogadta. Következett a II,ut- és csatornaépítési költségvetési fejezet tárgyalása. Az első felszólaló Szegő Béla elismeréssel adózik Király Kálmánnak, az ut- és csatornaépitési ügyosztály vezetőjének azért az értékes munkálatokért, amelyet a II.ügyosztály a múltban végzett, szóvá kell azonban tennie az angyalföldi szivattyútelep alépítményi munkálati: inak vállalatba adásának ügyét, mert akörül olyan súlyos hibák fordultak elő, amelyeket szo nélkül nem lehet hagyni. Részletesen ismertette a szóbanforgó munkálat vállalatba adásának történetét, különösen kifogásolván azt, hogy az utolsó zártkörű versenytárgyalásra csak öt céget szólítottak fel,holott a szabályok értelmében az összes előző versenytárgyaláson résztvett vállalkozókat fel kellett volna hivni. Éppen azért arra kéri a polgármestert,hogy tekintsen el a szakbizottság által tett javaslattól, az utolsó pályázatot semmisítse meg, Írasson ki uj versenytárgyalást, amelyre hivja fel mindazokat a pályázókat, akik a második versenytárgyaláson résztvettek, D o r n e r Gyula szóvátette azokat a tarthatatlan állapotokat, amelyek az utak és csatornázás hiánya miatt a főváros külterületein, nevezetesen Angyalföldön, Kelenföldön és a Bibic-telepen uralkodnak. Itt sürgősen, a lehetőség határain belül meg kell kezdeni az ut- és csatornák építését, minthogy a rendes költségvetés keretén be T lül ezekre a költséges munkákra fedezet nincs, indítványozza, hogy hivja fel a közgyűlés a polgármestert, hogy az elkerülhetetlenül szükséges utépités és csatornázási munkák költségeinek fedezésére egy beruházási kölcsön előmunkálatait haladéktalanul inditsa meg. Állapítsa meg a polgármester a végrehajtandó munkák progsaammját, időbeli sorrendjét és tartamát, valamint a várható költségeket is. Ismertette ezután a Várhegy alatti sziklabarlangok érdekességeit ugy a főváros, mint idegenforgalmi szempontból rendkívül fontosnak tartané, ha ott alapos barlangkutatásokat folytatnának, aminek keresztülvitelére javasolja,hogy az éterre a célra felvett háromezer pengőt, ötezer pengőre emeljék fel, Bechtler Péter a főváros kertészeti ügyeivel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a káros takarékoskodás a kertészeti munkások létszámánál milyen súlyos következményékkel járt a főváros parkijaira és egyéb ültetvényeirei A kicsiny létszám miatt ezeket nem tudták megfelelően gondozni, aminek következtében ezek igen nagy károkat szenvedtek. Végül arra kérte a polgármestert, hogy foglalkozzék a kertészeti munkások sorsának javításával és a beállott drágulásra,valamint azok műnk-költségeinek emelkedésére való tekintettel,illetményeiket 10^-kal emelje fel, A i c h n e r Albert a Ferencváros parkosítását kivánta. Hangoztatta, hogy ebben a nagy kerületben alig van fa és az utcákat diszitö más növénjt. Beszélt a Horthy Ivi'iklós-hid pesti fejének rendezéséről is, sürgette a közraktár épület mielőbbi eltávolítását és a Boráros-tér közlekedési és városképi átrendezését. Különösen a szük utcatorkolatokban lát veszedelmet. Indítványt mutatott be, amelyben a Ferencváros tereinek parkosítását, utcáinak fásitását és játszóterek létesítését javasolta, Szepessy Albert az Angyalföld elhanyagolt voltát tette szóvá. Különösen a Tóhi-ut állapotairól beszélt, sürgetve az úttest kiépítését egy korábban elfogadott indítvány alapján,A Szent László-ut kövezetének megj-vitására is felhívta a figyelmet,tiltakozott az ellen,hogy a szemetet Angyalföldön nyitott kocsival fuvarozzák,majd több javaslatot terjesztett elő. Ezekben a Jász-utcának járdával, a Váci-utnak padokkal való ellátását, a makadám burkolatok portaltnitását és a parkok szporitását kivánta, , s?/?^7 ,L /folyt, köv./