Magyar Országos Tudósító, 1936. október/2

1936-10-30 [150]

Szendy Károly polgármester

1 szerdán délután öt órakor nyitotta meg a főváros költségvetést tárgyaló közgyűlését. A részletes vita már kevesebb érdeklődést keltett,-ugy, hogy a bizottsági tagok aránylag csak kis számban jelentek meg« A költségvetési vita első szónoka Lévai Sándor volt,aki elsősorban a státus rendezéssel foglalkozott, megállapítva azt, hogy a főváros alkalmazottainak a státusrendezés vajmi kevés előnyöket hozott: és ha haszna volt, legfeljebb csak az, hogy nagyobb számban véglegesített eddig ideiglenes alkalmazásban lévő tisztviselőket. Azonban még ezt sem vitték megfelelőképpen keresztül, mert még mindig elég nagy számban vannak id.eiglánes alkalmazottak

a

Aggcdalmai vannak aziránt,hogy a mai viszonyok mellett a főváros alkalmazottai nem fognak megfelelő előléptetésben részesülni;, azért sürgeti;, hogy azokat az előléptetéseket vigyék legsürgősebbenkeresztül,amelyekre a státusrendezés következtében lehetőség nyílik,, Kéri a polgármestert, hogy ácegye meg az intézkedéseket, hogy a szellemi szükségmunkák legalább az előző évi keretekben mielőbb megkezdődhessenek, továbbá gondoskodjék arrólj hogy a kerületi elöljáróságok ügyeinek intézésére kellő számú munkaerő álljon rendelkezésre, úgyszintén intézkedést kér arra, hogy a kerületi választmányok mielőbb megkezdhessék működésüket-. A segélyeiére előiíiánjrzott 24,000 pengőt kevéai ek tartja és annak megfelelő mértékben való felemelését kéri. Szükségesnek tartja még a Segitő Alap státusrendezését, az orvosokat is beleértve. Ezekre vonatkozólag határozati javaslatot is nyújt be. Szabó Imre arra való tekintettel, hogy a budapesti református egjrházmegye már eddig is négy uj egyházközséggel bővült,amelyhez még 1937~ben egy városszéli misszió is létesülni fog, kéri, hogy az egyházmegye jelenleg 107,300 pengőben megállapított évi segélyét a régi 120,000 pengőre emeljék fel, Kabakovi t s József a maga részéről éppen a feleketi egyenlőség elvi alapján hozzájárul Szabó Imre indítványából?. Ezután hosszabban beszélt a státusrendezésrőlamelyet óriási várakozás előzött meg, s amely végül jóformán semm.it, vagy alig hozott valami eredményt, A főváros hozzájárul ős pedig elég jelentékeny összeggel a tisztviselők továbbképzésére létesített tanfolyam költségeihez, ezt a maga részéről nem helyesli, mert ez az intézmény nem megfelelő irányban működik és nem gyakorlati kiképzésben részesíti a tanfolyamon résztvevőket, A segélyekre megfelelő emelést tart szükségesnek és végül kívánatosnak tartja, hogy azoknak a hivat.' Írnokoknak, akik nyugdijba mennek, legális jövedelmeit számítsák be nyugdijukba* Elérkezett annak is az ideje, hogy a tisztviselők adósságait; amelyek az utóbbi esztendők nyomasztó gazdasági helyzete miatt keletkeztek, a Segitő Alap közreműködése mellett megfelelő kölcsön felvételével rendezzék. Kéri a polgármestert, hogy intézkedjék aziránt, hogy a főváros tisztviselői szolgálatukat az elöljáróságoknál kezdjék meg,,, d.e legalábbis esetleg későbben, bizonyos időt töltsenek ott, elsősorban azért, hogy itt megfelelő tapasztalatokra tegyenek szert, másrészt pedig, hogy megszűnjék ez a h elytelen felfogás, mintha a központi é s előljárósági tisztviselők között különbség volna* II o m o n n a y Tivadar azzal kezdte beszédét,hogy a vidékiek a lehető legnagyobb tévedésben vannak a fővárosi hivatalnokok és alkalmazottak financiális helyzete tekintetében, Éppen ellenkezőleg,a folytonos fizetéscsökkenések tekintetében a fővárosi alkalmazottak exis— tenclája pénzügyi tekintetben erősen csökkent, s azért minden lehetőt meg kell tenni aziránt, hogy ezt me felelőképpen megjavítsák,ugy,hogy a fővárosi alkalmazottak élethivatásukat igazi existenciának tekintem, hessék. A^súlyos nyugdíjterhek kérdését csak ugy lehet megoldani, ha li azt a jövő generációval is megosztják,A főváros önkormányzatának ugy a H\ kormányhatóságóky mint a vidéki városoknak példát kell mutatni.hogy i/j miként kell az ifjúságot existsneiához juttatni, /folyt, köv,/ W nBi'nfAC ira'lTlB -