Magyar Országos Tudósító, 1936. október/2

1936-10-29 [150]

K é z i r a t, — A főváros közgyűlése, 2,oldal, Budapest, 1956, október 29* /A költségvetés tárgyalása. Folytat á s*l,/ Különböző városrendezési problémákat is szóbahozott, majd a deficit kérdéseiről beszélt. Élesen elitélte azt a kormánypolitikát> amely unosuntalan jövedelmeket von el a székesfővárostól, anélkül, hogy ab­ból bárkinek is haszna lenne. Például a borfogyasztási adó leszállítá­sát emiitette fel, hangoztatva^ hogy a termelőknek az adócsökkentésé­ből semminéven nevezendő haszna sem volt. Az általános kereseti viszo­nyok javitásának szükségéről szólott ezután, a továbbiakban pedig kér­te, a kisemberekkel szemben az örökösödési adónak az eltörlését,a va­gyonilag erősekkel szemben pedig annak eros progresszivitását. Beszélt a Bazilika környékének rendezési kérdéseiről. Sürgette a gyorsvasút megépítését, végül pedig azt fejtegette, hogy a székesfőváros jobb jö­vője érdekében egybefogj, békés munkára, nem diktatórikus törekvések­re, vagy szélsőséges törekvésekre van szükség, A költségvetést nem fogadta el, Á következő szónok Láng Lajos volt, A polgári szabadság­párt szónoka óvást emelt a jelszavas politika ellen, majd a költség­vetéssel foglalkozva, azt a kijelentést tette, hogy a főváros pénzügyi helyzetéről sem a köítdégvetés, sem a zárószámadás nem ad tiszta képet, A főváros nem mer jó zárszámadást produkálni,mert attól fél,hogy az államhatalom ujabb terheket ró vállaira, de nem mer azért sem egy vesz­teséges eredményt leplezetlenül feltárni, mert aggódik,hogy az állam­hatalom az egyensúly helyreállításának ürügye alatt mégjobban bele­avatkozik az autonómia életébe. Ez a magyarázata,hogy a zárszámadás­nál nem matematikai, hanem politikai szempontok irányadók. Foglalkozott Csilléry András költségvetési beszédébei,amely­ben hangoztatta, hogy a felügyeleti hatóság tévhite szerint a székes­főváros anyagi helyzete kitűnő. Ez a helyzet sajnos régen megváltozott. Az 1927-30-as években még kitűnően állott Budapest, akkor még megtör­tént az, hogy a fővárosi kölcsönt egy nap alatt négyszeresen jegyezték tul és akkor olyan idők voltak,amidőn a főváros nem kölesönből,hanem saját bevételeiből tudott százötvenmillió pengőt invesztálni. Ma a hely­zet lényegesen rosszabb, A külföldi pénzforrások bedugultak, egyéb belföldi pénzforrás nincs,mint az OTI, A főváros ultimókor csak ugy tud fizetni, ha kölcsönt vesz fel saját pénzintézetétől. Véleménye sze­rint a főváros eladósodása veszedelmes mérveket öltött,a BSZKRT-nál pe* dig egyenesen katasztrofális a helyzet ebből a szempontból, E z a vállalat 10 év alatt 55 millió adósságot csinált,de szükségletei korántse vannak fedezve. Meggyőződése szerint a fővárosnak egyetlen jövedelmi forrása az adó és az expozénak az a része, hogy a fővárosnak különböző bérek­ből és más jövedelmekből tizenhétmillió pengő bevétele van,téves. Az üzemek hozadéka nyugdijteherre sem elegendő, mert a budapesti nyugdij­terhek szörnyű összegeket tesznek ki,Békében Magyarorszagon egy lakos­ra 2,32 pengő nyugdijteher esett, ma pedig ez a teher 27,86 pengőre növekedett, tehát tizenháromszorosa a békebelinek,Véleménye szerint a székesfővárosnak túlzottan sok alkalmazottja van. Számuk mintegy harminckettő ezer, ami a családtagokkal együtt azt jelenti,hogy átlag minden kilencedik budapesti lakos a fővárosból él. Az idegenforgalom terén a legnagyobb fejetlenség uralkodik, A Székesfőváros Idegenforgal­mi Hivatalán kivül a Gyógyhelyi Bizottság, a Fürdőhelyi Bizottság, az Idegenforgalmi Tanács, a MÁV idegenforgalmi osztálya működik és szét­ágazó működésük gyakran elhibázott propagandát eredményez, űézete sze­rint rossz a főváros közlekedési politikája. Az elkészült ötven uj autóbuszt nem tudják kellően kihasználni,mert a BÁRT ügyben folyton késik a döntés. Foglalkozott a Budapest elleni demagógiával is és számadatokkal bizonyította,hogy a főváros a mezőgazdaság érdekében rengeteget áldozott, A mezőgazdaság megsegítésére szolgáló alapba 1935­ben 8,812,000 P-t fizetett be a székesfőváros, a lisztforgalmi adóból pedig 12,5 millió pengő esett reá, A jelenlegi ba#ok okát abban látja, hogy nincs elég önálló existenciája a fővárosnak,Végül indítványt mutá­lj tott be, amelyben a zárolt pengőknek az idegenforgalom céljaira való nagyobbmérvü felszabadítása érdekében felterjesztést•javasolt a kor­Ki^ mányhoz,A költségvetést nem fogaötP el, /fol vt.köv ,/ ") C7

Next

/
Oldalképek
Tartalom