Magyar Országos Tudósító, 1936. október/2

1936-10-29 [150]

Y t'l'r' & t -i Tizenkilencedik kiadás, a % Budapest, 19S6. október 29„ XVIII, évfolyam 248. szam. S 0 II AZ I Hl R EK A 11 TRANOSC IUS" -ÉNEKESKÖNYV HÁROMSZÁZÉVES JUBILEUMA A LUTHER- TÁR SAS ÁGBAN. A szlov áknyelvü evangélikusok világszerte elterjedt énekes­könyvét, a "Tranoscius -t éppen most háromszáz éve nyomtatták és adták ki elsölzben. Ezt a himnológiai és zenetörténeti századfordulót ma, csütörtö­kön este hétórai kezdettel színvonalas ünnepségen ülte meg a Magyar Luther­Társaság, az Üllői-uti evangélikus egyetemes székház nagytermében, váloga­tott és szépszámú közönség részvételével, amelynek soraiban R a d v á^n ­s z k y Albert báró dr. evangélikus zsinati és egyetemes-egyház 1 világi elnök, titkos tanácsos és K o v á c s Sándor dr. püspök is ott volt. Az "Erős várunk..." eléneklése után a társaság világi elnöke, P e kár Gyula dr. titkos tanácsos előbb elmondotta a Magyar Hiszekegyet, majd megnyitót tartott: - Nem egyszer rágalmazzák a magyarságot ellenségei azzal, hogy elnyomja nemzetiségeit, kultur ér tekéiket nem respektálja. Ez az ünnep is világos, elénk cáfolata az ilyen igaztalan állításnak* Mi büszkén valljuk es hirdetjük, .hogy minden időkben elárasztottuk szeretetünkkel a más ajkú testvéreket. Éppen a tót atyafiak együtt küzdöttek a magyarsággal a Rákó­czi-felkelésben és a többi szabadságharcokban. A lényünk alaptermészetéből folyó megértés ás vonzódás adja a reményt, a biztosítékot és jogot arra, hogy ismét a régi nagy nemzetté lehessünk, Pekar Gyula tetszéssel fogadott bevezetőjét Vietórisz József nyűg* gimnáziumi főigazgató, a rokonszenves költő előadása követte a "Tranoscius szerzőjéről, Tranovszky György egykori llptószentmiklósi evangélikus lelkészről, a lengyel eredetű rézműves fiáról, aki 1591-ben s zt letett és hányatott^ regényes ifjúság után - a harmincéves háború viszon­tagságait is ki állotta - jutott a nyugalmasabb lelkipásztori munka révébe* Imakönyvet irt, külföldi teológiai tanulmányokat dolgozott át, de életé­nek főműve az énekgyüjtemény, amely 1636-ban jelent meg, "Cythara Sanctorun cimmel. Saját szerzeményein kivül ismert német, tót és lengyel irók éne­kelt is beillesztette Tranovszky a hatalmas terjedelmű kötetbe, amely nem­kevesebb, mint ezerszázkilencvenhét énekben hirdeti Isten dics Őségét és. az ember megváltását* A századok forgatagát diadalmasan kiállott énekeskönyv­ről mélyenjáró elemzést adott Vietórisz fő i gazgató, aki évtizedek fáradsá­ ga árán, pompás kész s éggel és kongenla li tással fordította le az e zernél több~éneket az eredeti szlovák szövegből, Tranovszky Györgynek a magyar hazához való hűs ge, halála után kétszáz évvel: 1865-ben annyira szemet szúrt a Bach-korszak cenzorainak, hogy az énekek terjesztésit megtiltották, Vietórisz előadását eredeti Tranoscius-énekek bemutatásával illusztrálta a budai Luther-vegyeskar, Schulek Imre vezetése alatt, szóló­énekekkel pedig Gasparik Margit, Krecsák László nyíregyházi karnagy és Krecsák János lrsai lelkész. Zárószót kovács Sándor dr. dunáninneni püspök mondott, hangsúlyozva, hogy a jubileumi est a nagyszerű bemutatások révén szinte Istentiszteletté magasztosult, s annak folytán, hogy a Tranoscius-kötet számos magyar éneket tartalmaz, viszont a magyar énekeskönyvek ls igen so­kat átvettek a háromszázesztendős ősi hitre-vezérlő munkából: a magyarság és tótság kölcsönös megbecsülés ének egyik cáfolhatatlan igazoló ja lett. • Végül a közönság a Himnuszt énekelte. /MOT/F %

Next

/
Oldalképek
Tartalom