Magyar Országos Tudósító, 1936. október/2
1936-10-26 [150]
A PYRAMIS R,T, ÜGYE A KIRÁLYI TABIA ELÖI'T. Az 1921 óv közepén alakult meg a Pyramis részvénytársaság, abból a cólbói ; hogy a földbirtokosok és földbérlők terményeit értékesítse és szükségleteiket kielégítse. A vállalat eleinte, az általános konjunktúra idején, jóeredménnyel működött-, később azonban kedvezőtlen anyagi körülmények közé jutott, ugy, hogy a vállalót vezetői egyre nagyobbarányu kószpénzhiteleket vettek igénybe, A részvénytársaság már az 1924 évben, három évvel az alapítás után, kilencmilliárdnyi veszteséget mutatott ki, ugy hogy ekkor a vállalat szanálására az igazgatóság tagjaiból külön szindikátus alakult. Nemsokkal ezután csődöt kértek a Fyramis r.t. ellen s a törvényszék a csődöt el is rendelte, Kót igazgatósági tag, névszerint: Lonkai Zsigmond és Sonkái Géza megtévesztve érezték magukat, hangoztatták, hogy a vez etóség megcsalta őket, mert az eloie jelzett 9-ío milliárd passzává helyett a valóságban mintegy 5o milliárdnyi veszteség állott elő, Lonkai Zsbgmond és L 0 nkai Géza azt állították, hogy semmi esetre sem fizettek vol na ki többszázezer pengőt a szanálás céljára, ha tudták volná, hogy a Pyramis részvénytársaságnak ilyen óriási veszteségei vannak, A feljelentések alapján megindult a vizsgálat és érmek során a királyi ügyészség olyan ad. tok birtokába jutott, hogy a PyramJ.fi r.t a szindikátusának tagjai ellen * T 'dat emelt4 Az ügyészi vádirat szerint Strausz Árpád'volt vezérigazgató, Schrecker János igazgatóy Sváb Gyula, Forrai ' ŐzsoiT,Rosenberg Mátyás,oká-nyi Schwartz Andor, Deutsch Albert és Szűcs Zsigmond igazgatósági tagok hűtlenül kezelték a részvénytársaság vagyonát és csalást, valamint okirrthamisitást követtek el, A nevezettek az 1923-1924 években tőzsdei játék céljaira v ették igénybe a Pyramis R.T. pénzét és a veszteséget egyéni sz'm Iáikra történt "átkönyvelésekkel" egyenlítették ki, a felmerült kamatokat pedig - jogosulatlanul - töröltették. A vádlottak a büntetőtörvényszéki főtárgyaláson a legnagyobb határozottsággal tagadták bűnösségüket, hangoztatták, hogy ők ép ugy hitelezői és károsultjai a Pyramisnak, akárcsak a sértettként fellépő igazgatósági tagok, A büntetőtörvényszék hossnuaheteken keresztül tárgyalta a nagyszabású és szerteágazó komplexumu büntetőpört, számos tanút hallgatott ki, szakértőket hallgatott meg, majd végül, a mult év decemberének utolsó napján meghozott Ítéletében a vádlottakat részint bűncselekmény hiányában, részint bizonyítékok hijján felmentette. Az ítélet terjedel-^ m es indokolása szerint a főtárgyaláson felmerült adatok nem bizonyították azt, mintha a vádlottak szándéka a Pyramis r.t, megkárosítására irányult volna, másrészt a vádlottak személyükben nem tehetők felelőssé, a vállalat összeomlásáért, illetve az összeomlás következményeiért. Minthogy a királyi ügyész a felmentő Ítélettel szemben fellebb ezést jelentett be, igy a régóta húzódó bünpör fellebbviteli fokon a kir, tábla elé került. A tábla Csonka-tanácsa mára tűzte ki a fellebbviteli főtárgyalás megkezdését. A mai tárgyalási napon Ruber J°zsef dr. táblabíró ismertette a bünpör előzményeit és nagyszámú ügyiratát, /Folyt. köv./Ky. KHAPP MIKSA HAMISTANUZASI BŰN PERE a KÚRIA ELŐTT, Még az 1923 évben történt, hogy a Knapp-féle fémkereskedelmi részvénytársaság az állami jegyintézettel megállapodást létesített nemesvaluták beszolgált' tására vonatkozólag. A tranzakcióhoz a rés ztíénytár saságnak jelen tókenyebb tőkére volt szüksége s ezt Herzog Ignác bocsájtotta rendeike-zésre, Herzog Ignácot annakidején dr. ^übsch Móric hozta össze xínapp Miksával, a Knapp-cég vezérigazgatójával s ezért dr. Hübsch ügyvéd a.nyereségből részesedést igényelt. Errevonatkozólag Írásbeli megállapodás léteSült Hübsch és Herzog között s a megállapodás szövegét állit^lag Knapp Miksa mondotta tollba. A tranzakció az 1924 évben befejeződött 3 ekkor a Knapp-féle részvénytársaság Herzog Ignáccal a valutaügyletet elszámolta. Évek multán Hübsch Móric dr, arra a megállapításra jutott, hogy Herzog a kikötött összegnél kevesebbet juttatott számára, ugy, hogy Herzog Ignáccal szemben - az 1929 évben - polgári pört tett folyamatba, amely ~ ben 137.000 pengőt követelt. A polgári pör sorári kihallgatták tanúképpen Knapp"Miksát, aki éppen ennek a tanúvallomásának a megtételére utazott le Londonból Budapestre. Knapp Miksa ugy vallott, hogy nem emlékezik arra, /Folyt. köv./Ky, _
