Magyar Országos Tudósító, 1936. október/2

1936-10-24 [150]

K ü 1 ti A £ 1 M J. K ií Jl /tmSSm BIRE ELŐADÁSA: JEL3ZÓP0LITI: A ÉS IB'JÜSÁG, Folytatás 1./ Egy lobogó alatt menetel az individual-lcapitalizmus elvének rideg és a gyakorlatban is konzekvens követője az újfajta kollektivizmus elszánt harcosával, a feudális nagybirtokrendszer képviselője a radikális föld­reformerrel, a dühös antiszemita a jól táplált filoszemitával... Lát­juk, hogy a kisparaszt érdekeit fogaseszü fiskálisok védik és feudális nagybirtokosok áhítják az x uj-szocializmust. Ilyen zavar veJe. például a legdivatosabb és legáltalánosabb jelszó, az úgynevezett "világnézeti harc jelmondata körül is. Azt mondja ez a jelszó, hogy csatlakoznom kell vagy ehhez, vagy ahhoz a világnézethez* /áz uj elmélet szerint tudniillik csak kettő van a világon,/ mert közeleg a nagy, szinvallato haro és el­veszett az, aki sem ide, sem-oda nem tartozik. Vonatkozik ez a fenyegetés egyénre és nemzetre egyaránt. Nézzünk csak szembe - mondotta ig émeth Imre - ezzel a diva­tos jelszóval is, Mindenekelőtt azt kell megállapitarunk, hogyha ennek a felsz°litásnak kizárólag a fizikai megmaradás materiális szempontjából, hogy ugy mondjam ijedtség! okokb ü l kívánunk elefeet tenni> akkor ide, vagy odaállásunknak fölöttébb problematikus értéke lenne* Az erkölősl és szel­lemi mo ti vumokat nélkülöző állásfoglalás mindig értéktelen harci erőt je­lont* Ha azonban nem ilyen természetű állásfoglalást !dvannak tőlünk a modern jelsz ü prófétái, hanem erkölcsi és szellemi indokolással alátámasz­tott kiállást, akkor pontosan meg kell mondani, hogy mi az a másik világ­nézet, amelyhez csatlakoznunk kell* Mert az a kérdés, hogy az egyik, amely ellen fel kell sorakoznunk, áz úgynevezett bolsevizmus, az világos lehet mindenki előtt. De vájjon melyik az a másik?! AÍcány próféta, annyifélekép­pen határozza meg. A leghangosabbak a hitlerizmus """^"ilágát ajánlják világnézeti alapnak. De ugyanezek hajland°k a ft t is egy gyékényen árulni a hitlerizmussal. Már ebben a momentumban ±s mélységes az elvi zűr­zavar, A két eszmerendszer tudniillik lényegileg és összebékithetetlenül különbözik egymástól. Az a körülmény, hogy a két eszmerendszert képviselő két politikai hatalom átmenetileg egy közelebbi gyakorlati cél érdekében kezet fog egymással: ne tévesszen meg senkit, mert ez nem változtatja meg a két eszmerendszer, elvi alapjának különbözőségét, sőt egymással való éles elvi szembenállását, A hit lerizmus egész eszmevilága, megvalósításra törő metó­dusai is a faji gőgnek mithikus érzelmi princípiumából nőttek ki, A faji gőgnek primitívebb elvéből, - amiről a minap tartottam előadá st, amikor azt is mondottam, hogy a bolsevizmust viszont sokkal több joggal tarthat­juk az orosz lélek aform álmodozásba sóvárgó faji gőgjének, illetve e gőg korszerű megnyilatkozásának, mintsem egyetemes jellegű világszemléletnek, A hitlerizmus ezek szerint sokkal nagyobb lényegi rokonságot mutat a bol­sevizmussal, mint a fassizmussal, amelynek legbensőbb elvi alapja nem primitiv érzelmi, hanem civilizatórikus elv, aminek semmi köze a faji gon­dolathoz, mert ez az elv a birodalmi gondolat ősi, római elve, Mármost az a kérdés, mi legyen a magyar ifjúság helyes ál­lásfoglalást kereső módszere? Az előbb mai egész társadalmi állapotunkat egy biológiai katasztrófa, hatalmas földrengés utáni állapothoz hasonlí­tottam, amikor a gravitáció örök törvénye a földrengés után még sokáig végzi a maga egyensúlyozó hivatását és mindaddig mozgásban tartja a meg­rendített geológiai tömegeket, amig esa?c azok az ő törvényének parancsa szerint rendbe nem helyezkedtek. Magyarok vagyunk és keresztények vagyunk! Ennek a két - egy évezreden át majdnem teljesen egyértelművé forrott - magatartásnak lénye­ gi parancsát kérjük ki minden jelszóval szemben. Magyar vagyok és keresz­tény! Ez politikai magatartást is jelent - ha ugy tetszik, világnézetet" ÍS * Qsf /Folvtatása következik./ kun

Next

/
Oldalképek
Tartalom