Magyar Országos Tudósító, 1936. október/1

1936-10-05 [149]

/A TURUL SZÖVETSÉG VITAESTJE, Folytatás 2./ - A magyarság el fog pusztulni, ha nem történik semmi a megmentése érdekében! - fejezte be hozzászólását Matolcsy Mátyás dr. Ezután N érne t h Imre országgyűlési képviselő szélt a kérdéshez: - Móricz Miklós előadásából végeredményképpen az tűnik ki mondotta többek között Németh Imre hogy 'a f ölelmiveléssel foglalkozó népességnek mintegy négymllllónyi tömege jóformán koldussorsban él. Ezzel szemben azt ha.i lottuk Matolcsy Mátyás statisztikai adataiból, hogy mindössze ötvenezerfönyi az a társadalmi réteg, amely gazdagnak nevezhető. Ennek a kiegészítésére én csak néhány statisztika! adatot közlök. Az ország föidbirtok-területéből kb. ötmillió hold terület mindössze ezer ember kezén van. Ebből négymillió hold mindössze háromszáz jogi személy tulajdona és ez a háromszáz személy jelenti a háromezer holdon felüli földbirtokosok számát* A földbirtok eloszlásának ez az egészségtelen struktúrája megmagyarázza az egyetemes struktúra eg «s zs ég t e le ns é gé t • Magyarázza uzt, hogy miért nevezhető ez az erszág a monopóliumok országának. Ebből az egészségtelen földbirtokeloszlásból fejlődött kl minden egy Ee monopólium, az állatkereskedeImii, a gabonakereskedőimül és egyéb termény kereskedelmi monopóliumok sorozata, a mezőgazdasági ip. r monopólium;., ás más ipari, kereskedelmi és pavizügyi monopóliumok is. *-Eurepáriak rajtunk kivül még csak egyetlen állama volt, -hol a helyzet hasonló ós ez az állam: Spanyolország. Spanyolország huszonötmillió lakosa közül húszmillió a koldus, négymillió teng-leug. egy félmillió ember él jómódban, egy félmillió pedig dúsgazdag. Szép szóval ebben a kérdésben nem tudunk rendet teremteni, hozzá kell fogni ennek a gyökerében beteg struktúrának a lebontásához. Móricz Miklós dr„ előadásának végső akkordja az volt, hogy a kultúrát kell fokozni, hogy a földmívesr^teg sorsában enyhülés állhasson be. A szellemi erök fejlesztésére mondanom 3em kell - én is súlyt vetek, de étnél a kérdésnél sokkal fontosabb a probléma erkölcsi része. A magyar értelmiség, sajnos, nincsen eléggé felkészülve a reformokra. Ez alatt azt értem,' hogy a középosztály erkölcsileg nem készült fel a probléma megoldására. A reformokat ugyanis nem az elesett koldustömeg, hanem a nemzet értelmisége kényszeritheti ki. 4 magyar értelmiségnek a múltban nem volt módja rá, hogy a kérdéssel szembenézzen, a középosztályból hiányzik az ehhez szükséges keménység* Fájdalom, az értelmiség igen nagy része nem érez közösségét a tömeggel, amelynek megváltása pedig az e feladata. A lelkibéke, a harmónia szeretete helyett törődni kell eszel a mindennel f ontosabb kérdéssel. Ennek a koagreszszusnEk a feladata, hogy a magyar középosztályt a probléma fontosságára ébressze! S t e u e r Gyula ny. államtitkár hangoztatta, hogy gyakorlati kivezető utat kell találni, elsősorban a progresszív adózási rendszer megvalési tására Van szükség. Földet kell adni a nincsteleneknek, oérlőszövétkezőteket kell alakítani

e Ellenkező esetben óvhatatlan a szociális kilengések megakadályozása, &ihél több hazát védő kisember kell a csonka országnak. Egyelőre az exportnál fontosabb a belső fogyasztás emelése. Évi százötven-kétszáz pengőből nem lehet hat-nyolctagu családot eltartania Ott bajnak kell lenni, ahol a gyerek mint álmainak netovábbját emlegeti a sültkrumplit,. , A falusi tahi tők mond j ák, hogy a gondjaikra bízott kisgyermekek nem cucn-k tanulni, mert fáj a fejük az éhségtől. Sokan még a reggelizés fogalmát sem ismerik. A türelem szobrát a tiszavidéki parasztról kell megmintáznia Közmunkát csak olyanoknak kellene adni, akik tisztességes bért fizó onek a munkásaiknak. Egészséges birtokreformra van szükség, jóakarattal kell a kérdéshez nyúlni! Ezután még többen szóltak az előadáshoz, majd W e i s István, az OTI ny. vezérigazgatója, aki időközben űz elnöklwst Scholtz Kornél ár, ny. államtitkártól átvette, néhány lendületes szóval berekesztette a Magyar Kép Hetének első vitaestjet. /MOT/Ky nn

e7Íriis LEVÉLTÁR *±JE