Magyar Országos Tudósító, 1936. szeptember/2

1936-09-21 [148]

/DOHNÁNYI ERNŐ FŐZ .N ..IG -ZOaTé MEGNYITOTT - A ZEEEMuVJ JZL TI FSISKOLA EZIDEI TANÉVET. Folytatás 1./ Az a töves felfogás terjedt el, mintha a két tanfolyam nem lenne egyen­értékű. Az ilyen felfogás nemcsak téves, de káros is. Mig az operaének­nél a szinp-ói rátermettség és a nagy hang a lényeg, a hangversenyének finomabb előadást és nagyobb muzikalitást kivan, ezonkivül egyetlen ope­raházunk nem képes még a karban sem annyi énekest foglalkoztatni, mint amennyi az operai tanfolyamról évről-évre kikerül. A'magyar rádió pedig, amely sok énekest szerepeltet, ezentúl a dalénekeöeket előnyben fogja ré­szesíteni, mert operaénekre igazán nincs szüksége Az uj tanév küszöbén nyomatékosan figyelmezteti a növendé­keket, ne feledjék, hogy nem az iskolának, hanem a jövőnek dolgoznak, annak a jövőnek, amelynek mindenben és mindenkor egész magyar emberek­re lesz szüksége, s éppen ezért a főiskola minden növendékétől kivétel nélkül felfokozott szorgalmat, lelkiismeretes pontosságot és teljestmer­tékü kötelességteljesltést kivan meg„ A szellemi munkaképességet az egészséges test biztosítja, ezért a testnevelési gyakorlatokon való pon­tos részvételt az erre kötelezettektől elvárja. Dohnányi Ernő ezután a tanévet megnyitotta és felkérte dr. K okai Rezső és dr. M a j o r Ervin tanárokat szákfoglaló előadásuk megtart ás ára. Dr. K ó k a i Rezső az általános pedagógiai és a művészi nevelés kapcsolatairól tartott előadást. Felolvasásában kifejtette mind az általános pedagógiai, mind a művészi neveles általános alapelve it, hangsúlyozva, hogy mind a két tudomány minden sajátos vonása mellett ál­landó kölcsönhatásban áll egymással s hogy ezek a kölcsönhatások főképpen a művészi nevelés teljes rendszerének kialakítása szempontjából igen nagy és pozitív eredményekkel járh.tn-k. Előadását végül a művészi nevelésnek ilyen értelemben vett fejtegetésével fejezte be, Dr. Major Ervin "A Rákóczi-induló körüli kutatások ujabb eredményei" címmel tartott felolvasást. Ebben rövid visszapillantást ve­tett az induló keletkezésének százesztendős történetére. A köztudat Bi­hari János szerzeményének, s Scholl Miklós letétének tulajdonítja, ezt azonban minden kétséget kizáróan nem lehet bizonyítani, hiszen már alig néhány évvel az induló első felcsendülése után ujabb és ujabb nevek ke­rültek szerzőként kombinációba* Ma már alig tűnik fel valószinünek, hogy ez a kardos valaha is tisztázható legyen* A lélekemelő és diszes külsőségü ünnepség a székfoglaló­előadások elhangzása után a Hiszekegy előadásával ért veget. /MOT/B P 0 L I T I K A ---PETŐINEK JÓZSEF ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVI JELŐ BESZÁMOLÓJA. P e t a i n e k József, a paksi kerület népszerű képviselője beszámolókörutja során va­sárnap Bikácson, Györkönyben és Nagydorogon Ismertette a kormány eddigi eredményeit es a későbbi célkitűzéseket. Az összegyűlt közönség nagy tet­széssel fogadta a lenoületes beszédet, /MOT/n« £ JL -----

Next

/
Oldalképek
Tartalom