Magyar Országos Tudósító, 1936. szeptember/2
1936-09-21 [148]
/DOHNÁNYI ERNŐ FŐZ .N ..IG -ZOaTé MEGNYITOTT - A ZEEEMuVJ JZL TI FSISKOLA EZIDEI TANÉVET. Folytatás 1./ Az a töves felfogás terjedt el, mintha a két tanfolyam nem lenne egyenértékű. Az ilyen felfogás nemcsak téves, de káros is. Mig az operaéneknél a szinp-ói rátermettség és a nagy hang a lényeg, a hangversenyének finomabb előadást és nagyobb muzikalitást kivan, ezonkivül egyetlen operaházunk nem képes még a karban sem annyi énekest foglalkoztatni, mint amennyi az operai tanfolyamról évről-évre kikerül. A'magyar rádió pedig, amely sok énekest szerepeltet, ezentúl a dalénekeöeket előnyben fogja részesíteni, mert operaénekre igazán nincs szüksége Az uj tanév küszöbén nyomatékosan figyelmezteti a növendékeket, ne feledjék, hogy nem az iskolának, hanem a jövőnek dolgoznak, annak a jövőnek, amelynek mindenben és mindenkor egész magyar emberekre lesz szüksége, s éppen ezért a főiskola minden növendékétől kivétel nélkül felfokozott szorgalmat, lelkiismeretes pontosságot és teljestmertékü kötelességteljesltést kivan meg„ A szellemi munkaképességet az egészséges test biztosítja, ezért a testnevelési gyakorlatokon való pontos részvételt az erre kötelezettektől elvárja. Dohnányi Ernő ezután a tanévet megnyitotta és felkérte dr. K okai Rezső és dr. M a j o r Ervin tanárokat szákfoglaló előadásuk megtart ás ára. Dr. K ó k a i Rezső az általános pedagógiai és a művészi nevelés kapcsolatairól tartott előadást. Felolvasásában kifejtette mind az általános pedagógiai, mind a művészi neveles általános alapelve it, hangsúlyozva, hogy mind a két tudomány minden sajátos vonása mellett állandó kölcsönhatásban áll egymással s hogy ezek a kölcsönhatások főképpen a művészi nevelés teljes rendszerének kialakítása szempontjából igen nagy és pozitív eredményekkel járh.tn-k. Előadását végül a művészi nevelésnek ilyen értelemben vett fejtegetésével fejezte be, Dr. Major Ervin "A Rákóczi-induló körüli kutatások ujabb eredményei" címmel tartott felolvasást. Ebben rövid visszapillantást vetett az induló keletkezésének százesztendős történetére. A köztudat Bihari János szerzeményének, s Scholl Miklós letétének tulajdonítja, ezt azonban minden kétséget kizáróan nem lehet bizonyítani, hiszen már alig néhány évvel az induló első felcsendülése után ujabb és ujabb nevek kerültek szerzőként kombinációba* Ma már alig tűnik fel valószinünek, hogy ez a kardos valaha is tisztázható legyen* A lélekemelő és diszes külsőségü ünnepség a székfoglalóelőadások elhangzása után a Hiszekegy előadásával ért veget. /MOT/B P 0 L I T I K A ---PETŐINEK JÓZSEF ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVI JELŐ BESZÁMOLÓJA. P e t a i n e k József, a paksi kerület népszerű képviselője beszámolókörutja során vasárnap Bikácson, Györkönyben és Nagydorogon Ismertette a kormány eddigi eredményeit es a későbbi célkitűzéseket. Az összegyűlt közönség nagy tetszéssel fogadta a lenoületes beszédet, /MOT/n« £ JL -----