Magyar Országos Tudósító, 1936. szeptember/2

1936-09-26 [148]

j. J j; - • » " - — — J T—« ~ ' ~ — • /BUDAH3ST PONTOS SZEREPE A VILÁG NEMZETKÖZI ÚTHÁLÓZATÁNAK KIÉPÍTÉSEDEN. Folytatás 1./ - Ma az a helyzet, hogy a london-istanbuli országút termé­szetes folytatása Ázsia felé a szíriai Aleppoban kettős elágazást nyer. Aleppoból a keleti irányban India szivébe, Bombayba, - a déli irányban pedig az afrikai Fokvárosba vezet majd a világ leghosszabb országútja. Az afrikai útvonal Jeruzsálemen, Khartoumon, El Obeldon, Nairobinon és Johannesburgon keresztül kizárólag angol fonhat Ós égi tcrttlotqn futna át 9 Márpedig a franciák, belgák, olaszok, akik ma Afrikában ugyancsak érde­kelt gyarmati hatalmak, szintén részt kivannak 7ormi az afrikai nagy ut~ kérdés megoldásában. Moellcr, a belga Kongó helyettes kormányzója a mon­tccarloi kongresszuson kijelentette, hogy a franciák és a belgák Algiron át egy másik nagy transzkontinentális utat építenek, amely csak Konyában találkozna az angol útvonallal. Az olaszok viszont Észak-Afrikát transz­verzális országúttal akarják ellátni Marokkótól Egyiptomig ugy, hogy Tripollszból kiindulva Afrika szivén át délre is vezotne egy országút, amely El Obeidnél torkolódna ^z angol utv onalba 0 *> Ligne herocg, aki ma legjobban Ismeri Afrika belviszo­nyalt, a montecarloi kongresszuson részletesen ismertette, hogy milyen irtózatosan kemény fába vágja fejszéjét az, aki Afrika modern útügyi há­lózatának problémáját meg akarja oldani! KÖzuti közlekedés szempontjá­ból teljesen szűz területen, Őserdők, aktiv vulkánok, kellemetlen klima­tikus viszonyok, vadállat-csordák, műveletlen népek nehezítenék meg ennek az úthálózatnak a kiépítését, pedig a kérdés égető, Afrikát most már nem lehet elhanyagolni. Viszont Afrika általános műveltsége jó utak nélkül nem fejlődhet. « A montecarloi A.I,T,-kongresszus kétévi előkészületi időt adott az Afrikában érdekelt európai gyarmati hatalmak klubjainak arra, hogy Afrika úthálózatának ügyében végleges megoldási, tervezetet matassa­nak be az A.I.T. plénumánaku A nemzetközi gépkocsi-forgalom vilá gi tásj problém a 1, Nagyon sok érdekes kérdés került még a touringclubok monte­carloi kongresszusán megtárgyalásra. A franciák, mint ismeretes, elren­delte:;, hogy francia földön a francia gépkocsik kötelesek sárga'reflokt r­fonyt használni. Anglia, Amerika, Németország, stb, különféle módon vizs­gálta meg a sárga fény használhatóságát, erejét és a kísérletek kedvezőt­len eredménnyel végződtek. A 3 árga sugarak világító ereje kisebb a fehér sugarak erejéhez képest, A gépkocsiknak háromszor erősebb lámpára és ter­mészetesen háromszorosan erősebb dinamóra volna szükségük a sárga ref­lektor melletti Vörös os kék fénnyel is kísérleteztek. Egyelőre azonban továbbra is a fehér fény marad - nemzetközi v isz ony latban-érvényben. Ellenben a kerékpározók a jövőben kötelesek lesznek fehér felületi sárhányót használni, A sárhányójukról pedig nem maradhat el a vörös, úgynevezett "macskaszem" sem. Belgium, Hollandia, Dánia már be is vezette ezt az uj kerékpár-mogvilágitás 1 rendet. Turisztik a és idegenfor galo m. Az egységes ourópCai útállapot térképügyét az A.I.T. nem tud­ja megoldani, miután csak olyan nagy térképről lehetne szó, amit az autcs nem használhat* Az autósok jogvédelmi problémáit is tárgyalta az A.I.T. Nemzetközileg megszervezik az autós jogvédelmét, bebiztosítják a gépko­csivezetőt az ellene külföldön folyamatba tett esetleges bűnügyi eljárás >k költségeire is. Rendezik a vasúttársaságokkal az autók szállités 1 dljáte Ha a gépkocsi tulajdonos - például rossz utak miatt - vonatra ül, a vo­natnak kedvező tarifa mellett a gépkocsit is fel kell vennie. Az A.I.T. beszervezi a tour ingclubokat arra ls>. hogy az egyes országok idegenfor­galmi érdekűit tendenciózusan sértő hírekkel szemben védekezhessenek* Több vámokmányi kérdés is szerepelt a montecarloi kongresszus tárgyso­rozatán, A magánropülőgépok vámokmányainak az ügyébon csak a legközeleb­bi A.I.T, ülés foglal végleges állást, miután az A.I.T Ö ezt a kérdést a F.AoJo-vel letárgyalta,, Egyébként a világ időszerű Idegenforgalmi és tu­risztikai kérdéseinek megvitat ás ára 1937. júniusában, Párizsban jönnek össze a világ különböző idegenforgalmi, turisztikai és közlekedésügyi D.NMTAL . A/TÍVP/B . í onC í .LÍVFX'TAR . w _

Next

/
Oldalképek
Tartalom