Magyar Országos Tudósító, 1936. szeptember/1

1936-09-15 [147]

PE3 T V A R M E G Y E BS STVÁRMEGYE KÖZGYŰLÉSE. Pestvármegye törvényhatósági bizottsága nagy érdeklődéstől kísérve, kedden délelőtt tiz órakor a vármegye Székházénak zsúfolás: megtelt dísztermében tartotta óvharmados közgyűlését. A közgyűlésen megjelent Darányi Kálmán miniszterelnökhelyettes is, továbbá ott voltak Ravasz László református püspök, Wekerle Sándor ny.pénzügymi'nlszter, Teleki Tibor gróf koronaőr és még sokan mások, a vármegye társadalmának vezetői közül. A közgyűlésen Karay-Krakker Kálmán főlspái elnökölt, aki kegyeletes szavakkal emlékezett meg kellemesl Melczer Gyula nyugalmazott főszolgabíróról, aki a nemzeti ellenállás idején egyik vezére volt a vármegye társadalmának. A főispán indítványára a közgyűlés kellemes! Melczer Gyula emlékét jegyzőkönyvében örökítette meg. A főispáni megnyitó után a közgyűlés íihanyl Lajos indítványára megemlékezett Budavára visszavételének kétszázötvenéves évfordulójáról, továbbá arról, hogy Vörösmarty Mihály, a lánglelkü magyar költő most száz éve irta a "Szózat"-ot. / A közgyűlés a továbbiak során tudomásul vette két vármegyei aljegyzőnek, dr.Édeskuty Olivérnek ós dr.Gáll István Endrének a vármegyénél viselt állásukról való lemondásukat. A két vármegyei aljegyzőt t.i. a belügyminisztériumba nevezték ki tlsztvlselőknek.A közgyűlést ezután a főispán rövid időre felfüggesztette, hogy a megüresedett két aljegyzői állásra a tiz pályázó közül megejtsék a jelöléseket. /folyt, köv./ /A Buenos-airesi Pen-kongresszus. Poly tat á s.l./ A bizottságnak gondolnia kellene a magyar nyilvános könyvtárakra is, amelyeket sok helyen egyszerűen elvettek a magyarságtól. Gondolnia kellene a magyar színtársulatokra, melyeket vagy eltiltanak működésüktől, vagy a működési engedély megadását oly feltételekhez kötik, hogy azok legtöbbször teljesíthetetlenek. Legutóbb egyik országban odáig mentek, hogy még a filmek magyar felírásait is betiltották. A tervezett értekezlet e kérdések egyikét sem hanyagolhatja el, hogy az elérendfJ eredmény mintaképül szolgálhasson minden országnak, ahol vannak kisebbségek, aaelyek szeretik nyelvüket ós irodalmukat és sohasem fognak belenyugodni, hogy őket azoktól megfosszák. R a d ó Antal beszédét élénk helyesléssel fogadta a kongresszus, utána «Miszkov bolgár kiküldött mondotta el, hogy a bolgár könyveket még mindig nem engedik be Jugoszláviába, A/ • kiküldött válaszában hangsúlyozta, hogy a bolgár-szerb viszony mindegyre javul és ez bizonyára e téren is meg fog nyilatkozni. JjCwc'klrV H a y d In Albert buenos.aires\ követünk fogádóestet rendezett Radó Antal tiszteletére. Az esten az ottani magyarság igen nagya számban jelent meg. Radó Antal meglátogatta a követ kíséretében a Buenos-Airesban megnyílt uj magyar iskolát is. /MOT/B.