Magyar Országos Tudósító, 1936. szeptember/1
1936-09-02 [147]
/ISTENTISZTELET A KÁLVIN-TÉRI REFORMÁTUS TEMPLOMBANÍ Folytatás 1./ Ravasz püspök beszédében többek között ezeket mondotta' - Azért jöttüuk ma Ide Isten hajlikába, bögy nemzeti életünk egyik legnagyobb történelmi eseményének emlékezetett hogy árva létünk örökkévaló kérdéseit, magyar mivoltunk kérdéseit vigyük az örökkévaló és éld Isten elé. Nála keresünk magyarázatot magyarságunkra, sorsunkra, életünkre, máshova" magyarázatért nem mehetünk., Nem lehet magyarázat a mi akarásunk, tucjuk milyen törékeny és milyen semmit érő, s még egy emberi életre sem elég. Nem ad magyarázatot a történelem, homályos és titokzatos szó tele csodákkal t±s rejtelemmel, inaga is magyarázatra szorul. Nem adhat magyarázatot a véletlen, vagy a sors, mind a kettő megaláz, mind a kettő üressé tesz és kipusztítja a lelket. Csak az élő Isten ad .marvar ázat ct. elSgt'te 1 t ás biztatást, merszont elő erőt és áldást. Azért álljunk létünk es sorsunk na>ry kérdésevei az élő Isten elé. S ha egyszer óda álltunk,, mi reformátor emberek nem mondhatunk egyebet,; mint amit alapigénk is mond, mint amit hitvallásunk is tanit: egyedül Istené a dicsőség. Maga a magyarság nem azért a miénk, mert akarjuk, mert futunk érte, mert kivívjuk, azért a miénk, mert egy örökkévaló isteni kéz ingyen ajándékul adja. Ne mondjátok azt, hogy ez a gondolat megöli a férfi önbizalmát, lanka szt és elernyeszt, Kipusztítja az életből a kezdeményezést, a bátor kockázatot és a hősies erőfeszítést* fppen megfordítva állj Ez a gondodat az, amelyik hősöket nevel, amelyik az életnek és a nemzetek eletének egészen különös lelkületet ad, amelyik a végletekig felfokozza az emberi erőket, halálos kockázatra képesit, s látszólagos bukások között is egészen bizonyos a végső gy őze lemről. Azért bizonyos, mert nem 6, hanem Isten küzd, nem ő, hanem Isten akar, azért bizonyos, mert Isten mindenható és örök. Csak az lehet igazán nagy nép, amelyik ezzel a gondolattal magyarázza lénye titokzatos emberi mivoltát. - Az, hogy magyarok vagyunk, nem a magunk találmánya, nem őseink vívmánya, ingyen ajándéka az örökkévaló Istennek. Oka oda nyúlik vissza, ahol a teremtő és eleve elrendelő Isten dönt és tan ácsol.Onnan ered, ahonnan ered az élet, ahonnan származik az, hogy itt és most élek, ahonnan származik az, hogy férfiúnak, vagy asszonynak születtem, ahonnan származlk a teremtésnek minden csudája. Más magyarázata nincs a nemzeti létnek: csak Isten adakozó és ajándékozó jókedve. Azt mondja az ótestamentom egyik ragyogó helye: nem azért választott titeket az Ur, mintha minden más népnél többek volnátok, ami azt jelenti, mintha minden más népnél különbek volnátok, mert ti minden más népnél kicsinyebbek vagytok, hanem azért választott titeket az Ur, mert szeretett benneteket. Itt nincs okoskodás, nincs k'Vrdc-őskedés, Isten teremtő szeretete a végső magyarázat arra, hogy élünk, ái*ráj hogy magyarok vagyunk. Cs~k ezt kell elfogadnunk, csak ennek kell ujjonganunk, ezért kell hál ás aknák lennünk. - kpp Így látszik ez Budavára visszavételének történeti tényében, amelynek kétszázötvenedik évfordulóját üljük ma. Ez sem azért történt meg, mert az emberek nagy n akarták: éz az akarat volt a csoda és nem a visszavétel. Miért akarták most és miért akarták igy? Nem ők akarták, hanem a könyörülő Isten, Ez tett csodát a világban az emberekkel, - Tetté először azt a csodát, hogy az egyházak vezetői' egyszerre megérerték, hory nincs fontcsabb dolog, nincs nagyobb ügy a keresztyénség számára, mint felszabadítani az Iszlám kezéből a keresztyónséget. Századokig rr éy mellékes célokért küzdtek, mennyi vért és Időt tékozoltak el. Ez, kegy a lelkeken át kondult a szó: most, - ez valóban egyik legnagyobb csodája Istenreoc - Másik üiégnagyobb csodája Istennek az, hogy Buda felszabadításának nagy ügyét magáivá tette a német császár, a Habsburg fejedelem, az a Habsburg fejedelem,akinek helyzeténél fogva nem lett volna más nagyobb ügye, szebb kötelessjge, R les ős egesebb hivatása, mint halogatást nem ismerve, minő ert aluó>atul dobva^klragad j a az Iszlém kezéből birodalmának szebbik Vérző felét. Milyen csoda volt az, hogy egyszerre átlátta halas zthatatlans ágát es a ürgés• ógét aj G g^|^e«l F nagy^fe ladgtnak.
